INTELLIGENSEN

  2005.06.25. 12:50

 III. r�sz.

 

                            INTELLIGENSEN

 

A m�r�s haszna �s korl�tai
--------------------------

 

A m�r�s nem mindig egyszer� feladat. Van amikor k�nnyen megoldhat�,
van amikor nehezen, van amikor igaz�b�l nem is megoldhat�. Ebbe az
ut�bbi k�rbe tartozik, sok m�s mellett az intelligencia m�r�se is.

 

Tiszt�n kell l�tnunk, hogy tulajdonk�pp annyif�le (tudom�nyos!)
intelligencia van, ah�nyf�le m�r�si elj�r�s, ah�nyf�le konkr�t
"teszt". Ez persze nem jelenti automatikusan azt is, hogy ilyen
esetekben eleve ki lenne z�rva a tudom�nyos egzakts�g, csak arr�l
van sz�, hogy ilyenkor nehezebb az egzakts�got �rv�nyes�teni.
(Ez az intelligenciakutat�s eset�ben mindezideig nem siker�lt.)

 

Hasonl� jelens�ggel tal�lkozhatunk az "egzakt" tudom�nyokban is.
A legismertebb p�lda a kem�nys�g. A kem�nys�g fogalma, kezel�s
szempontj�b�l teljesen anal�g az intelligenci��val. Annyi f�le
kem�nys�g van, ah�nyf�le kem�nys�gm�r�si elj�r�s. K�zismert, hogy
a gyakorlat t�bbf�le (pl. Mohs f�le, Brinell f�le, Rockwell f�le,
Wickers f�le) kem�nys�gdefin�ci�t �s -m�r�st haszn�l.

 

A m�r�s haszna az eligaz�t�s, a t�j�koztat�s valamilyen
tulajdons�gr�l. Ahogyan a kem�nys�gr�l, �gy az intelligenci�r�l
sem kaphatunk teljesen pontos eligaz�t�st, t�j�koztat�st, hiszen azt
sem tudjuk pontosan megmondani, hogy mi is a a kem�nys�g, mi is az
az intelligencia. A m�r�sek �ltal szolg�ltatott pontatlan eligaz�t�s
azonban, ha figyelembe vessz�k a pontatlan volt�t, hasznos lehet. �gy
hasznosak lehetnek az intelligenciam�r�sek is az�ltal, hogy felh�vj�k
figyelm�nket pl. arra, hogy miben kell fejl�dn�nk.

 

A tesztek, a m�r�sek, seg�thetnek abban, hogy megtudjuk, hogy miben
van sz�ks�g�nk fejl�d�sre, de nem mondj�k meg, hogy mit csin�ljunk e
fejl�d�s �rdek�ben. A k�vetkez�kben ezzel a fontos k�rd�ssel
foglalkozunk r�viden.

 

Intelligensen, intelligensebben
-------------------------------

 

Az intelligens embert a kev�sb� intelligenst�l nem is annyira az
k�l�nb�zteti meg, hogy mit csin�l vagy mit nem, hanem ink�bb �s
f�leg az, hogy mit hogyan csin�l, mikor hogyan viselkedik. Mindent
(a tot�lis ostobas�got kiv�ve) lehet intelligensen �s kev�sb�
intelligensen illetve nem intelligensen v�gezni.

 

Az intelligencia �rv�nyes�l�se sok mindent�l f�gg. F�gg pl. att�l,
hogy kinek milyen az �rt�krendje, milyen a vil�gk�pe, milyen a
bels� m�k�d�se, miket tekint feladat�nak, milyen probl�m�kkal k�zd.

 

Ak�rmir�l is legyen azonban sz�, ak�rmit is csin�lunk, mondjuk
az �rt�krend�nket, vagy az �ltal�nos lelki�llapotunkat akarjuk
fejleszteni, ezt valamilyen m�dszer szerint tessz�k. �s mindent
lehet intelligensen, j� m�dszer szerint, �s kev�sb� intelligensen,
rossz m�dszer szerint v�gezni. Mindennek van tudom�nya, ami semmi m�s,
mint alapigazs�gok �s m�dszerek gy�jtem�nye, arra vonatkoz�an, hogy
hogyan v�gezz�nk valamit j�l, ill. a lehet� legjobban.

 

Nemcsak az intelligencia, hanem annak fejleszt�se is a m�dszereken, a
recepteken, az "algoritmusokon" m�lik.

 

Saj�t intelligenci�nk fejleszt�s�n is sokf�lek�pp, sokf�le m�dszerrel
dolgozhatunk.

 

Feladatunknak kell tekinten�nk, hogy intelligensen, teh�t j�
m�dszerekkel, j� receptek szerint dolgozzunk intelligenci�nkon.
Menn�l t�bb j� receptet haszn�lunk (a fontos ter�leteken), ann�l
intelligensebben viselked�nk. A k�rd�s csak az, hogy hogyan jutunk
j� receptekhez.

 

Receptszerz�si �s -gyarap�t�si m�dszerek
----------------------------------------

 

Hogyan lehet intelligensen gazdag�tani receptt�runkat? �s mikre
vonatkoz�an igyekezz�nk j� receptekhez jutni?

 

Nagyon fontos, hogy legyenek j� receptjeink pl. a k�vetkez�kre.

 

- Probl�mamegl�t�s �s probl�mamegfogalmaz�s.
- K�rd�smegfogalmaz�s, k�rd�sfeltev�s.
- A feladatok �s a munk�k "falatokra bont�sa".
- Eszk�zeink (id�nk, energi�nk, �rdekl�d�s�nk stb.) megfelel�
  eloszt�sa, beoszt�sa.
- M�sok �s magunk hib�inak elemz�se �s helyes kezel�se.
Stb.

 

A j� receptek megszerz�s�hez nem csak az kell, hogy legyenek ilyenek,
hanem az is, hogy meg tudjuk �llap�tani, hogy amikkel �ppen dolgunk
van, azok j�k-e.

 

A tapasztalat azt bizony�tja, hogy kev�s j� recepthez juthatunk hozz�
k�szen, ez�rt arra k�nyszer�l�nk, hogy magunk szerkessz�nk ilyeneket.
A receptszerkeszt�s �s kipr�b�l�s haszna nemcsak az, hogy gyarapodnak
j� receptjeink. Ez az egyed�li �t arra is, hogy kifejl�dj�n az a
k�pess�g�nk, hogy meg tudjuk �llap�tani egy receptr�l, hogy az j�-e.

 

Aki teh�t fejl�dni akar, az tudatosan t�rekszik arra, hogy a
legfontosabb ter�leteken min�l t�bb j� receptje legyen, �s alkalmazza
is ezeket.

 

Nem kell m�st tenni, egyszer�en neki kell l�tni recepteket
szerkeszteni b�rmire, �s kipr�b�lni azokat. �gy r�videsen r�j�v�nk,
hogy a tudom�nyok tudom�nya a receptszerkeszt�s, a receptkipr�b�l�s
�s a receptalkalmaz�s receptje maga.

 

�ltal�ban el�g rosszul �llunk j� receptek dolg�ban. Kinek van pl. j�
receptje arra, hogy

 

- Hogyan kell j�l pihenni?
- Hogyan kell hat�konyan tanulni?
- Hogyan kell valamir�l legk�nyelmesebben, leggyorsabban leszokni?
- Hogyan kell intelligensen k�rdezni?
- Hogyan kell intelligensen vitatkozni?
Stb.

 

Megism�telj�k: Mindennek van tudom�nya. Im�nti k�rd�seink, melyek sora
hosszan folytathat�, tulajdonk�pp

 

- a pihen�studom�ny,
- a tanul�studom�ny,
- a leszok�studom�ny,
- a k�rdez�studom�ny,
- a vitatkoz�studom�ny
stb.

 

tud�skincs�t firtatj�k. (Nem puszt�n �rdekess�g kedv��rt eml�tj�k,
hogy "a r�gi g�r�g�kn�l", sok m�s mellett, volt tudom�nya a
k�rdez�snek �s a vitatkoz�snak is. A k�rdez�s tudom�nya volt az
erotematika, a vitatkoz�s� az erisztika.)

 

A j� receptek hi�nya messze kihat�an �rezteti hat�s�t. Az, pl. hogy
a tanul�kat nem tan�tj�k meg tanulni, rengeteg iskolai kudarcot �s
lelki s�r�l�st eredm�nyez, melyek k�s�bb lelki �s testi bajok t�meg�t
okozz�k. A ment�lhigi�n�re vil�gszerte - csek�ly hat�konys�ggal -
elk�lt�tt milli�rdok t�red�k�b�l meg lehetne oldani, hogy a lelki
eredet� bajok h�romnegyede elt�nne a F�ldr�l, csak tan�tani kellene
az iskol�ban egy kis tanul�sm�dszertant. De h�t a "l�lek mesterei" -
tisztelet a kiv�telnek - ma ink�bb tudom�nyos sint�rek, mint �rz�
sz�v� tud�sok.

 

Intelligenciamegnyilatkoz�si ter�letek, intelligenciakomponensek,
-----------------------------------------------------------------
szakintelligenci�k
------------------

 

Az intelligencia minden ter�leten megnyilatkozhat, m�g azokon a
ter�leteken is, amelyekre intelligenciatesztjeink, vizsg�lataink
kiterjednek. (M�s k�rd�s persze, hogy ezeket a megnyilatkoz�sokat,
helyesen �rtelmezz�k-e.) A sokf�le intelligenciam�r� elj�r�s �s a
k�zt�k lev� k�l�nbs�gek miatt hajlamosak lenn�nk annyif�le
intelligenci�r�l besz�lni, ah�ny m�r�si m�dszer van. Ez azonban
v�gzetes t�ved�s lenne, mert az embernek egyetlen intelligenci�ja
van. Egyetlen intelligenci�nknak azonban nagyon sok jellemz�je van,
amelyekb�l m�st-m�st ragadnak meg, �s k�l�nb�z�k�pp �rtelmeznek az
egyes vizsg�lati min�s�t�si m�dszerek.

 

Van-e erd�szeti intelligencia? Nincs. De vannak az intelligenci�nak
erd�szeti ter�leten val� megnyilatkoz�sai, �s vannak emberek akik
erd�szeti tev�kenys�g�ket intelligensen v�gzik. Ezekn�l azonban t�bbet
�r egy intelligens erd�sz.

 

Van-e �rzelmi intelligencia ("emotional intelligence")? Nincs.
De vannak az intelligenci�nak �rzelmi vonatkoz�s� ter�leten val�
megnyilatkoz�sai, �s vannak emberek akiknek �rzelmi vonatkoz�s�
viselked�se intelligens. Azokat azonban, akik csak erre k�pesek
(ha lenn�nek ilyenek), semmik�pp sem tekinthetj�k intelligenseknek.

 

Szak-intelligencia, intelligenciakomponens teh�t val�j�ban nincs, az
mindig egy tudom�nyos rendszerbeli kreat�ra. Nagyon is �rdemes azonban
az intelligencia k�l�nf�le ter�leteken val� megnyilatkoz�saival
foglalkozni.

 

Mik pl. az intelligens viselked�s jelei

 

- a g�pkocsivezet�sben,
- a sz�m�t�stechnik�ban,
- a gyermeknevel�sben,
- a lelki-testi eg�szs�ggondoz�sban?

 

Az intelligencia �s a siker
---------------------------

 

Az intelligens viselked�s fontos sikert�nyez�. A k�r�lm�nyekhez k�pest
legnagyobb m�rt�k� siker att�l f�gg, hogy ki milyen m�dszer, milyen
recept szerint m�k�dik, viselkedik.

 

A m�k�d�s, a viselked�s lehet tudatosan ir�ny�tott, �s nem ilyen.
A tudatosan ir�ny�tott viselked�s tudatosan v�lasztott m�dszer
szerinti m�k�d�st, viselked�st jelent. Mindig mindenben. Aki tudatosan
ir�ny�tja �let�t, m�k�d�s�t, viselked�s�t, az mindig mindent �gy
v�gez. A sablonoss�g csak akkor k�ros, ha valaki t�l kev�s �s nem
megfelel� sablont haszn�l, egy�bk�nt el�ny�s.

 

Biztosan nem es�nk a k�ros sablonoss�g hib�j�ba annak az egyszer�
m�dszernek az alkalmaz�s�val, hogy mindig mindenben id�t sz�nunk arra,
hogy szem el�tt tartsuk, hogy mik azok, amikre ha nem sz�nunk id�t,
amiket ha nem v�gz�nk el, az biztosan, vagy majdnem mindig, hib�t,
kudarcot okoz; mik azok, amik n�lk�l�zhetetlenek a sikerhez, amiknek
a hi�nya, nem megfelel� volta, biztosan, vagy majdnem mindig, hib�t,
kudarcot okoz; mik a "hozz�val�k" a sikerhez, �s mik a "hozz�val�k"
"hozz�val�i"; mik a biztos kudarcokok. M�s sz�val, tudatosan �gyel�nk
arra, hogy ki ne hagyjunk valamit, ami l�nyeges.

 

A k�r�lm�nyekhez k�pest lehet� legjobbat megval�s�t� m�k�d�s, viselked�s
megval�s�t�sa bels� �s k�ls� m�k�d�s�nkt�l, viselked�s�nkt�l f�gg.
Bels� m�k�d�s�nk ir�ny�t�s�ban gondolkod�sunknak, gondolkod�si
szok�sainknak, gondolkod�si automatizmusainknak d�nt� szerepe van.
Akinek az a c�lja, hogy mindig a k�r�lm�nyekhez k�pest lehet�
legjobbat val�s�tsa meg, az gondolkod�s�ban mindig a legjobb�l indul
ki, annak, a legjobb, �s �gy a j�, mint els�dleges ig�ny, �lland�an a
tudat�ban van. (Egy�bk�nt, minden szabadon m�k�d� elm�j� ember, a hite
szerinti legjobbra t�rekszik, de kevesen vannak, akik arra is sz�nnak
id�t, hogy megvizsg�lj�k, hogy mi is a legjobb val�j�ban. L�tezik
mindenki sz�m�ra olyan viselked�s, amely neki, �s mindenki m�snak is,
a lehet� legel�ny�sebb, a lehet� legjobb.)

 

Mindennek a sikere att�l f�gg, hogy mekkora �s milyen t�mogat�sban,
seg�ts�gben, kiszolg�l�sban r�szes�l, �s mekkora �s milyen akad�lyok,
korl�tok, f�kez� hat�sok m�k�dnek ellene.

 

A m�dszertani tud�s, a j� m�dszerek, a j� receptek, ezek helyes
kiv�lasztani �s alkalmazni tud�sa (�s k�sz�teni tud�sa is!) nagyon
�rt�kes siker-seg�t�k.

 

Mindennek (minden tev�kenys�gnek, m�k�d�snek, viselked�snek) van
tudom�nya, van m�dszertana, �s mindenre vannak j� �s rossz receptek.
A siker szempontj�b�l is hasznos, s�t d�nt� teh�t a m�dszerekkel
val� foglalkoz�s, a receptv�laszt�sban �s a receptk�sz�t�sben val�
j�rtass�g. Hasznos megismerni a receptk�sz�t�s m�dszereit, mert a
k�r�lm�nyekhez k�pest legnagyobb m�rt�k� siker att�l f�gg, hogy ki
milyen m�dszereket, milyen recepteket haszn�l.

 

A legegyszer�bb recept, a "hozz�val�k list�ja", amely tulajdonk�pp nem
is teljes recept, hanem csak egy egyszer� eml�keztet�. A "hozz�val�k
list�ja" egy ("ki ne maradjon valami l�nyeges" elv alapj�n k�sz�l)
egyszer�, vagy valahogyan rendezett � nem sz�ks�gk�pp egym�st�l
f�ggetlen elemekb�l �ll� � felsorol�s, amely b�rmikor b�v�thet�, ha
kider�l, hogy van m�g valami l�nyeges, ami a list�ban nem szerepel.

 

Receptek szerkeszt�s�n�l a legl�nyegesebb annak a meg�llap�t�sa,
hogy mikor, mik azok, amik el�seg�t�, h�tr�ltat�, biztos�t�, ill.
meghi�s�t� hat�st fejtenek ki a sikerre, vagy a siker szempontj�b�l
d�nt� t�nyez�kre.

 

Ind�t� �tletek k�t fontos ter�letr�l
------------------------------------

 

Gyakorl�sul �s tov�bbi feldolgoz�sra aj�nlunk az Olvas�nak
receptelemeket k�t fontos ter�letre vonatkoz�an.

 

Mik a bels�, lelki sikert�nyez�k? Aki valamit sikeresen v�gez, arr�l
�ltal�ban meg�llap�thatjuk, hogy

 

- kedve van hozz�,
- �rdekli,
- l�tja �rtelm�t,
- �r�l neki,
- komolyan veszi,
- arra figyel,
- nem siet,
- van ideje (sz�n r� id�t) minden fontos lelki "hozz�val�ra",
- nyugodt,
- hely�n van,
- �ber,
- �sszeszedett (l�lekjelenl�t),
- helyesen ir�ny�tja hit�t, szeretet�t, lemond�s�t, elhat�roz�s�t,
  akarat�t, megel�gedetts�g�t, tudat�t, k�pzelet�t.

 

A list�t term�szetesen ki-ki szabadon folytathatja, alak�thatja
legjobb bel�t�sa szerint.

 

Mik jellemzik azt, aki sikeresen megtanult valamilyen ismeretanyagot?
A k�vetkez�k biztosan.

 

- Alaposan ismeri a tudnival�kban szerepl�, �s a tudnival�kkal
  kapcsolatos jelens�geket, fogalmakat,
- tudja a magyar�zatokat, minden indokolt a sz�m�ra,
- tud p�ld�kat, ellenp�ld�kat, minden l�nyeges helyzetben,
- minden l�nyeges k�rd�st meg tud fogalmazni a tudnival�kkal
  kapcsolatban,
- tudja az �sszes l�nyeges ig�nyt, k�vetelm�nyt a tudnival�kkal
  kapcsolatban,
- tudja, hogy miknek van l�nyeges szerepe a tudnival�kban, �s ezeket
  alaposan ismeri,
- tudja, hogy a tudnival�knak mikben van l�nyeges szerepe, �s ezeket
  alaposan ismeri,
- tudja, hogy mik a tudnival�kban szerepl�, �s a tudnival�kkal
  kapcsolatos fontosabb m�veletek,
- tudja, hogy mik a tudnival�kban szerepl�, �s a tudnival�kkal
  kapcsolatos fontosabb viszonyok,
- tudja a tudnival�k hasznos�t�si, alkalmass�gi, megfelel�s�gi
  viszonyait, tudja e tud�st hasznos�tani,
- tudja, hogy mik a fontosabb feladatok,
- gyakorolja a megszerzett tud�st, annak hasznos�t�s�t.

 

(Term�szetesen ennek a list�nak a tov�bbfejleszt�se, gyarap�t�sa sem
tilos.)

 

Minden tev�kenys�g gazd�lkod�s a rendelkez�sre �ll� eszk�z�kkel,
ir�ny�t�sa azoknak a folyamatoknak, amelyekre befoly�sunk lehet.
�gy gazd�lkod�s a tanul�s is.

 

Minden gazd�lkod�s, ir�ny�t�s egyben m�k�d�s, viselked�s is, �s
minden m�k�d�s, viselked�s egyben gazd�lkod�s, ir�ny�t�s is. Minden
gazd�lkod�s t�rbeli �s id�beli mozgat�si, elhelyez�si, eloszt�si,
alak�t�si folyamat. A folyamat, el�bbi �s ut�bbi esem�nyek,
r�szfolyamatok (egym�st�l nem f�ggetlen) rendszere. �sszer�tlen
dolog rem�nykedni valaminek a siker�ben, ha nincs biztos�tva minden
n�lk�l�zhetetlen "hozz�val�". A folyamatokban mindennek megvannak az
okai, �s k�vetkezm�nyei is. Az gazd�lkodik, ir�ny�t helyesen, aki
nemcsak gondosan elemzi az okokat �s az el�zm�nyeket, hanem felk�sz�l
minden k�vetkezm�ny biztons�gos kezel�s�re is. A gyakran haszn�lt,
fontos recepteket hasznos k�v�lr�l is megtanulni. Erre a c�lra nagyon
el�ny�s a l�nyeg megragad�s�t el�seg�t� fogalmak, szavak kiv�laszt�sa
�s ism�tl�se (ez is egy j� m�dszer!).

 

Intelligencia �s tanul�s
------------------------

 

Az emberi �let egyik n�lk�l�zhetetlen�l fontos jelens�ge �s
tev�kenys�ge a tanul�s. Tanul�son term�szetesen nemcsak tudatos
iskolai lecketanul�st kell �rteni. Iskol�n k�v�l is, �s nem tudatosan
is tanulunk. A tanul�s tudom�nya, ha a tanul�s fontoss�g�t n�zz�k,
a legfontosabb tudom�ny. M�gsem tan�tj�k sehol; m�g az iskolai
lecketanul�s tudom�nya sem k�telez� tant�rgy iskol�inkban. Pedig
nemcsak a lecketanul�st kellene oktatni, hanem a lecketanul�s
mellett �ltal�ban a helyes �s hat�kony tanul�st is, b�rmire
vonatkoz�an. Vitatkozhatunk azon, hogy lehet-e az intelligenci�t
tanulni. (A tanults�got, a m�velts�get nem szabad �sszekeverni az
intelligenci�val.) Tagadhatatlan t�ny azonban, hogy a tanul�si
tev�kenys�g k�l�n�sen hat�konyan fejleszti az intelligenci�t. (A
tanul�s is, az intelligenciafejl�d�s is bels� alakul�si, v�ltoz�si
jelens�g!) De az is �ltal�nos tapasztalat, hogy az intelligens emberek
mind tanul�ssal, mind pedig gondolkod�ssal igyekeznek min�l t�bb
tud�st szerezni, de �lesen megk�l�nb�ztetnek tud�st tud�st�l,
�rt�kess�g szempontj�b�l. (Az intelligens embert m�sban is a fejlett
�s helyes megk�l�nb�ztet�sek szokt�k jellemezni.)

 

Az intelligens tanul�sr�l ezen k�v�l nem sokat tudunk. �gy l�tszik,
hogy az intelligens tanul�s kutat�sa sem a pedag�gia sem a l�lektan
tudom�nya sz�m�ra nem fontos. Ebbe bele kell nyugodnunk. Mivel azonban
a tanul�s az egyik leghat�konyabb intelligenciafejleszt�, abba nem
nyugodhatunk bele, hogy ne foglalkozzunk a tanul�s hat�konys�g�val.

 

�ltal�nos tapasztalat, hogy a tanul�sra ford�tott er�fesz�t�seink
nagyon kis hat�sfok�ak. M�g azok a nyilv�nval�an intelligens emberek
is panaszkodnak, hogy nehezen �s lassan tanulnak, akik a sok �s
hasznos tanul�sm�dszertani recept t�bbs�g�t ismerik �s haszn�lj�k.
Lehet-e ezen az �llapoton seg�teni? Van-e egy�ltal�n lehet�s�g a
tanul�s sebess�g�nek l�nyeges n�vel�s�re �s a tanul�si munka
l�nyegesen k�nnyebb� t�tel�re?

 

V�lem�ny�nk szerint mindkett�re van lehet�s�g, s�t a sz�m�t�stechnika
olyan eszk�z�ket k�n�l, melyekkel forradalmi m�don jav�that� a tanul�s
hat�konys�ga.

 

Hibaelemz�sekkel �s kudarcelemz�sekkel bizony�that�, hogy a sikeres
tanul�st, lelki okok mellett, a legt�bb esetben a k�vetkez� k�t
primit�v akad�ly hi�s�tja meg.

 

- Az ismeretanyag tagolatlans�ga, vagy nem megfelel� tagolts�ga.
- Az �ttekinthetetlens�g, vagy nem megfelel� m�rt�k�, m�d�
  �ttekinthet�s�g.

 

A tanul�s hat�konys�ga teh�t a legnagyobb m�rt�kben a k�vetkez� k�t
t�nyez�t�l f�gg.

 

- Siker�l-e az ismeretanyagot alkalmasan kis (megr�ghat�, lenyelhet�,
  em�szthet�) r�szekre bontva t�lalni, �s
- siker�l-e a megfelel� sz�lesk�r� �s m�lys�g� �ttekint�st
  biztos�tani?

 

Tudatos�tsuk, hogy e k�t fontos sikert�nyez�r�l csak nagyon nehezen
vagy sehogy sem szoktunk tudni gondoskodni. Ez a helyzet gy�keresen
megv�ltozott a sz�m�t�stechnika k�n�lta lehet�s�gek r�v�n, ugyanis

 

- rendk�v�l k�nnyen megval�s�that�v� v�lt az ismeretanyag alkalmas
  r�szekre bont�sa, t�lal�sa �s ism�tl�se, �s

 

- k�nnyen megval�s�that�v� v�lt a megfelel� sz�les k�r� �s m�lys�g�
  �ttekint�s biztos�t�sa is.

 

Technikai receptek �s eszk�z�k
------------------------------

 

Abban a szerencs�s helyzetben vagyunk, hogy m�r ezen a lemezmell�kleten
is adhatunk �zel�t�t azokb�l a sz�m�t�stechnikai lehet�s�gekb�l,
amelyekkel a tanul�s hat�konys�g�t l�nyegesen n�velni lehet. Akiket
ez �rdekel, azoknak sz�lnak a k�vetkez� technikai jelleg� sorok.

 

A "listor" t�pus� m�dszerek illetve elj�r�sok k�zponti eleme egy
list�z� oper�tor. Ha a list�z�s, amit v�geztet�nk, nem csak egyszer�en
technikai m�velet, hanem "intelligenci�t" is tartalmaz, akkor az
ilyen m�dszereket illetve elj�r�sokat "intelistor" vagy r�videbben
"intelitor" n�vvel k�l�nb�ztetj�k meg. Ezek rendk�v�l egyszer�
�s hat�kony m�dszerek illetve elj�r�sok. K�nyelmesen �s gyorsan
megoldhat� vel�k az elemekre bont�s, kis egys�genk�nt, elemenk�nt,
elemrendszerenk�nt val� list�z�s, "lelt�roz�s", felsorol�s, a
megfelel�en igaz�tott, rendezetten, alkalmas elrendez�sekben,
"intelligensen" v�gzett megjelen�t�s, �s ezek r�v�n sz�mos oktat�si,
tan�t�si feladat.

 

A sikeres tanul�s m�sik felt�tel�nek, a megfelel�en sz�les k�r�
�s m�lys�g� �ttekint�snek a biztos�t�s�t is l�nyegesen k�nnyebb�
tette a sz�m�t�stechnika. Ennek egyik hat�kony eszk�ze, �rdekes m�don
ugyanaz a list�z�s, felsorol�s, lelt�roz�s, mint amivel az im�nt
foglalkoztunk. M�sik eszk�zk�nt aj�nljuk a t�bl�zatk�sz�t�st. Ma
m�r sok nagyon fejlett t�bl�zatkezel� nyelvet k�n�l a piac. �rdemes
elgondolkodni azon, hogy az oktat�s mi�rt nem haszn�lja ki a
t�bl�zatkezel� rendszerek t�lc�n k�n�lt pedag�giai el�nyeit.

 

A listor programok adat�llom�nyait �rdemes �gy szerkeszteni, hogy azok
(esetleg megfelel� �talak�t�ssal) t�bl�zatkezel� �s adatb�ziskezel�
rendszerekbe oda-vissza vihet�k legyenek.

 

Intelligencia �s sz�m�t�stechnika
---------------------------------

 

A sz�m�t�stechnika eszk�z�ket k�n�l. Az intelligens viselked�s
minden eszk�zt intelligensen haszn�l. A sz�m�t�stechnika haszn�lata
mindezideig nem mindenben a legintelligensebben folyt. Ennek
eredm�nyek�nt m�ra gyakorlatilag kics�szott az emberis�g kez�b�l
a j�v� informatik�ra alapoz�d� t�rsadalomalak�t� folyamatainak
ir�ny�t�sa. Mi az intelligens viselked�s az ilyen helyzetben?
Legal�bb gondolkodjunk rajta!

 

A j�v� gener�ci� m�r az iskol�ban tanulja a sz�m�t�stechnik�t. Ez
helyes. Nem helyes, azonban, hogy ez szinte kiz�r�lag programoz�si
nyelvek oktat�s�t jelenti, nem is igaz�n programoz�s tanul�s�t.
Az azonban m�r megbocs�thatatlan ostobas�g, s�t n�pellenes b�n, ha
valaki a programoz�s tan�t�s�t mell�zni javasolja, mesters�gesen
szembe�ll�tva azt a fejlett felhaszn�l�i programok haszn�lat�val.
("Magas szint�, hivatalos" koncepci�kban �s "strat�gi�kban" is
olvashat�k ilyen felel�tlen javaslatok!)

 

A programoz�s semmi m�ssal nem p�tolhat� intelligenciafejleszt�.
S�t erk�lcsfejleszt�. Aki ez ellen sz�t emel, annak nemcsak a
sz�m�t�stechnika l�nyeg�r�l nincs fogalma, hanem megfosztja a j�v�
gener�ci�t egy k�nny� �s k�zenfekv� fejl�d�si lehet�s�gt�l, �s att�l
a lehet�s�gt�l is, hogy "belel�sson" a g�pekbe, programokba, teh�t
bamba gombnyomogat� rabszolgasorsra �t�li.

 

De a sz�m�t�stechnika eszk�z, �s haszn�lni kell megtanulni, alkalmazni
kell probl�m�ink megold�s�ra. Ehhez pedig sok mindenre sz�ks�g van.
Modellekre p�ld�ul. A modellek megalkot�s�hoz pedig n�lk�l�zhetetlen
a vil�g ismerete �s a helyes c�lmegv�laszt�s. �s ezek egyike sem
f�ggetlen az erk�lcst�l, mint ahogyan az intelligencia sem f�ggetlen.

 

Ha nem akarunk g�pek rabszolg�i �s hitv�ny emberek g�pen kereszt�li
hatalomgyakorl�s�nak kiszolg�ltatott b�b�k lenni, akkor az intelligens
sz�m�t�stechnikusnak, ha m�g nem k�s�, az informatika etik�j�val is
foglalkoznia kell.

 

A sz�m�t�stechnika hatalmas k�n�lattal szolg�lja az emberis�get.
Hacsak azokat a tanul�sk�nny�t� eszk�z�ket produk�lta volna amelyeket
eml�tett�nk, m�r meg�rte "kital�lni" a sz�m�t�stechnik�t, de nemcsak
egy ter�leten, hanem az �letben mindenhol hasznos�that� ez a tudom�ny
�s eszk�z. �s �ppen ez magyar�zza rendk�v�l vesz�lyes volt�t is.

 

A rengeteg ostoba �s id�rabl� j�t�k, a szem�t �s a szenny vil�g�ban
szabadj�ra engedett fant�zia, az alantas indulatok �s a b�n m�r
terab�jtokat foglalnak el g�peinkben, �s szabadon hull�mzanak
h�l�zatainkon. Csak az nem veszi �szre, aki nem akarja, hogy mindez
az emberi intelligenci�t t�madja, �s ha siker�l letepernie, akkor
v�ge annak az embernek, aki gondolkodik is, nemcsak szersz�mot k�sz�t.

 

J�tan�csok
----------

 

Hogyan lehet�nk intelligensebbek? Hogyan csin�lhatunk minden hasznos
dolgot intelligensen, intelligensebben? �gy, hogy tudatosan t�reksz�nk
erre. �s j� receptek szerint. Ez�rt v�lassza ki azokat, amik �let�ben
a legfontosabbak! Gy�jtse �ssze a legfontosabbakat, amik ezekkel
kapcsolatosak, �s r�szben vagy eg�szben �nt�l f�ggenek! Szerkesszen
recepteket azoknak a feladatoknak, probl�m�knak a megold�s�ra, amelyek
sikere fontos �nnek! Gyakorolja a receptv�laszt�st �s a receptk�sz�t�st,
minden fontos �s minden gyakori feladat megold�s�ra! Szoktassa r�
mag�t, hogy hagy id�t mag�nak j� receptek kiv�laszt�s�ra, illetve j�
receptek kidolgoz�s�ra! Szerezzen min�l t�bb szem�lyes tapasztalatot
j� megold�sokkal �s j� m�dszerekkel, ezek fontoss�g�t �t�lve,
tudatos�tva, hogy helyes fogalma alakuljon ki arr�l, hogy mi a
"j� m�dszer", �s, hogy tiszt�ban legyen a m�dszerek szerep�nek
fontoss�g�val! L�ssa "m�dszer szem�vegen �t" az �letet! Nincs m�s
er�ny mint a lehet� legjobb m�dszer v�laszt�sa, �s nincs m�s hiba
�s b�n, mint ennek elmulaszt�sa. Keresse az adott c�lra, adott
szempontokb�l legjobb m�dszereket, �s �p�tse be azokat viselked�s�be,
de ne ragaszkodjon hozz�juk, ha jobbat tal�l! Legyen fenntartott hely
a tudat�ban �s fenntartott id� a viselked�s�ben a m�dszereknek �s a
m�dszerv�laszt�snak! A m�dszer sikeres alkalmaz�sa az alkalmaz�t�l
is f�gg. Van akinek az egyik m�dszer "jobban kez�re �ll" mint egy
m�sik. Keresse a j� receptszerkeszt�si, receptalkalmaz�si �s
receptmegjelen�t�si m�dszereket (recepteket)! Egy feladatra t�bb j�
m�dszer (recept) is l�tezhet. Ugyanazt gyakran t�bbf�le (egyen�rt�k�)
m�don is meg lehet ragadni, le lehet �rni; p�lda erre a m�k�d�s, a
viselked�s illetve a gazd�lkod�s, az ir�ny�t�s. Tartsa szem el�tt,
hogy a "hozz�val�knak" is vannak "hozz�val�i", �s egy receptben
mindent csak ritk�n lehet felsorolni, megnevezni! Gyakorolja receptek
kifejt�s�t, r�szletez�s�t! Bonyolultabb m�veletek le�r�s�ra m�r nem
el�g az egyszer� "hozz�val�lista". Nincs k�rosabb mint a gondolkod�s
n�lk�li receptalkalmaz�s. Az �rtelmes tev�kenys�g nem receptek el�re
megszabott ideig (�s m�don) val� alkalmaz�sa, hanem olyan t�rekv�s,
amit a feladat sikeres megold�s�ig nem hagyunk abba. Nincs jobb recept
a k�vetkezetesen, mindenben legjobbra t�rekv� gondolkod�sn�l, amelynek
n�lk�l�zhetetlen hozz�val�ja a j� elemz�s, (melynek c�lja a jellemz�s,
aminek c�lja a tan�cstalans�g kik�sz�b�l�se �s a megragad�s) amelyre
biztos�tani kell a megfelel� mennyis�g� id�t, energi�t, eszk�zt
(egysz�val hozz�val�t) minden �rtelmi tev�kenys�gben, ak�r van erre
k�l�n figyelmeztet�s a receptekben, ak�r nincs.

 

Befejez�s
---------

 

Az �let probl�mahelyzetek �s � intelligens emberek sz�m�ra �
feladatmegold�sok, probl�mamegold�sok folyamata. A probl�m�kat
k�rd�sek form�j�ban is megfogalmazhatjuk. A probl�m�k �rtelmes
megold�s�hoz n�lk�l�zhetetlen, hogy a megv�laszoland� k�rd�sek meg
legyenek fogalmazva, j�l legyenek megfogalmazva �s felvetve. Vannak
�ltal�nos k�rd�sek, amelyek minden probl�mamegold�sn�l hasznosak.
Sokan, akik k�l�nben k�pesek lenn�nek probl�m�ik megold�s�ra, csak
az�rt nem sikeresek, mert sajn�lj�k az id�t a k�rd�sek gondos
megfogalmaz�s�t�l, megv�laszol�s�t�l �s ezek ellen�rz�s�t�l.

 

Mindegyik�nk probl�m�ja, hogy hogyan fejlessz�k, �rv�nyes�ts�k
intelligenci�nkat. Az intelligencia fogalm�val �s m�r�s�vel
kapcsolatos k�rd�seket vil�gosan megfogalmaztuk. A v�laszok is
vil�gosak �s egy�rtelm�ek. M�r csak a tennival�k vannak h�tra.
Amelyek k�z�l biztosan nagyon fontos, hogy sz�njunk id�t gyermekeink
�s magunk intelligenci�j�nak fejleszt�s�re is.

 

Rem�lj�k, az Olvas� ennek a munk�nak elolvas�sa ut�n megbizonyosodott
r�la, hogy az emberis�g intelligensebb r�sz�hez tartozik, �s nem kell
tov�bb cipelnie a tudatos vagy nem tudatos cs�kkent�rt�k�s�g terheit,
amik nem val�s�gosak, csak bel�nk szugger�lt�k azok az �ltud�sok,
akiknek az intelligencia semmi t�bb, mint �zlet.

 

K�v�njuk, hogy az Olvas� ezent�l felszabadultan, der�sen, lend�letesen
�s sikeresen dolgozzon azon, hogy intelligenci�ja ne csak meglegyen,
hanem val�ban �rv�nyes�lj�n is, �s mindenben hozz�seg�tse a l�nyeg
megragad�s�hoz, �s a leg�rt�kesebb sikerek el�r�s�hez.

 

----------------------------------------------------------------------

 

A fenti tanulm�ny anyag�hoz kapcsol�dnak az el�z� havi (1996/�prilisi)
lemezmell�kleten k�zreadott programegy�ttesnek a merevlemez ALOKTAT
k�nyvt�r�ba kicsomagolt dem� jelleg� �llom�nyai:

 

INTGEOGR.EXE
   F�ldrajztanul�si seg�dlet

 

INTHIST.EXE
   T�rt�nelemtanul�si seg�dlet

 

INTCHEM.EXE
   K�miatanul�si seg�dlet

 

INTFIZ.EXE
   Fizikatanul�si seg�dlet

 

INTNYELV.EXE
   Sz�t�rtanul�si v�ltozatok �s program-�p�t�elemek

 

INTTIP1.EXE
   P�ld�k megjelen�t�st�pusokra, oktat�programok szerkeszt�s�hez

 

INTTIP2.EXE
   P�ld�k megjelen�t�st�pusokra, oktat�programok szerkeszt�s�hez
   (automatikus tov�bbl�ptet� v�ltozatok)

 

INTVED.EXE
   Mennyire van biztos�tva a gyermekek intelligenci�j�nak v�delme?
   Min�s�t�, �rt�kel� elj�r�s.

 

INTBECS.EXE
   Ki mennyire intelligens?
   Intelligenciabecsl� elj�r�s.

 

INTMEMO.EXE
   Az "Intelligens gyerekek - intelligens feln�ttek" c. k�nyv n�h�ny
   fontosabb fogalm�nak kigy�jt�s�t �s megtanul�st seg�t� felsorol�s�t
   v�gz� elj�r�s.

 

LISTOR1D.EXE
   Listor rendszer� megjelen�t�, t�lal�, expon�l� program.

 

"T�lt�ny �llom�nyok" a LISTOR1D programhoz:

 

INTETO.ABC         Egyetemes Tizedes Oszt�lyoz�s
INTKOCSI.ABC       Technikat�rt�net
INTGAZD.ABC        Orsz�gok �s p�nzeik