INTELLIGENS FELN�TTEK

  2005.06.25. 12:49

  II. r�sz

 

                        INTELLIGENS FELN�TTEK

 

R�vid t�rt�nelmi leleplez�s
---------------------------

 

�rdemes r�viden �ttekinteni, hogyan is kezelte az intelligenci�t
sz�zadunk.

 

Az intelligencia p�lyafut�s�nak h�rom, egym�st�l l�nyegesen elt�r�
szakasz�t k�l�nb�ztethetj�k meg.

 

Az els� szakasz a "berobban�s" szakasza. Az eg�sz vil�gon mindenki
az intelligenci�r�l besz�l, de legal�bbis besz�l az intelligenci�r�l
is. Az intelligencia sz� a besz�dben, a sajt�ban �s a tudom�nyokban is
l�nyegesen gyakrabban fordul el�, mint annak el�tte. Az intelligenci�t
tesztekkel is m�rik. (Legal�bbis sokan hiszik, hogy "az intelligenci�t"
m�rik az �n. intelligencia-tesztekkel.) Ez a m�r�s azonban hamar sokak
sz�m�ra kellemetlenn� v�lik. Mindenki kezd f�lni, k�l�n�sen a vezet�k,
hogy megm�rik az intelligenci�jukat (intelligenciah�nyadosukat,
IQ-jukat), �s kider�l, hogy sokkal nagyobb az amb�ci�juk, mint
amekkora szer�ny intelligenci�juk alapj�n indokolt, ill. jogos lenne.

 

Az intelligencia sz�zadunkbeli p�lyafut�s�nak m�sodik szakasza
a kikopott divatcikk huzamos lappang�s�nak a korszaka. Az
intelligencia hossz� id�re kiszorul a k�z�rdekl�d�s homlokter�b�l.
Csak n�h�ny "szaktud�s" foglalkozik vele, gyenge-k�zepes
�rdekl�d�ssel. Mivel a vil�gpiacon m�r nincs keletje, m�r nem is
akarj�k az "intelligenciakutat�sok" eredm�nyeit k�zkinccs� tenni.
Megel�gszenek az Egyes�lt �llamok piac�val, amely tudom�nyosan ugyan
provinci�lis egy kiss�, de piacnak az�rt el�g nagy piac ahhoz, hogy
biztos�tsa az intelligencia-tudom�ny �s intelligencia-business
t�l�l�s�t.

 

Ebben az id�szakban az intelligenci�val val� foglalkoz�s belterjes
jelleg�v� v�lik, �s m�vel�i kiss� ki is saj�t�tj�k azt maguknak.
M�r senki sem vitatja, hogy jogosak a kritik�k, amik az intelligencia
defin�ci�it �s m�r�s�nek m�djait �rik. Egyesek most is eg�szen
m�st �rtenek intelligenci�n mint m�sok, de ez m�r senkit sem zavar,
emiatt senki sem b�nt senkit, �rv�nyes�l az "�lni �s �lni hagyni"
elv. K�zmegegyez�s alakul ki, nem az intelligencia fogalm�ra,
defin�ci�j�ra, hanem arra vonatkoz�an, hogy nem fontos a pontos
defin�ci�, mindenki azt �rt intelligenci�n, amit akar, s�t m�r az
sem k�vetelm�ny, hogy ki-ki pontosan megmondja, hogy sz�m�ra mit is
jelent az intelligencia.

 

A stagn�l�s vagy alig-fejl�d�s eme szakasz�ban az intelligencia
fogalma k�r�, "a szaktudom�ny" der�k k�pvisel�i sz�v�s munk�val s�r�
k�d�t fejlesztettek. E tudom�nyos k�dben az intelligencia fogalma
teljesen elvesztette am�gy sem t�l hat�rozott k�rvonalait, �s
mindenki �ltal �rthet�, k�zzelfoghat� krit�riumokkal, vagy ha
tetszik, viszony�t�si alapokkal ("etalonokkal") val� meg�t�lhet�s�g�t,
megragadhat�s�g�t.

 

Ennek, a befel� fordul�, nagym�rt�kben �nc�l� tudom�nyos
szeml�letm�dnak �s gyakorlatnak azt�n v�gk�pp az lett az eredm�nye,
hogy az intelligencia fogalma (az Egyes�lt �llamokat kiv�ve) teljesen
elt�nt a mindennapi �letb�l, hiszen a h�tk�znapok embere csak k�z�rthet�
�s k�zzelfoghat� krit�riumokkal megragadhat� dolgokkal tud mit kezdeni.
A mindennapok vil�g�b�l val� kiszorul�s azonban n�mi megk�nnyebb�l�st
is hozott az intelligencia "szaktud�sainak". Teljesen �n�ll�sodhattak,
f�ggetlenedhettek, mivel senki sem t�r�d�tt m�r vel�k, senkihez sem
kellett igazodniuk. Zavartalanul kialak�thatt�k, berendezhett�k azt
a csak saj�t magukt�l f�gg�, nagym�rt�kben belterjes vil�got, amelyben
"a szaktudom�ny" der�k k�pvisel�inek m�r nem kell att�l f�lni�k,
hogy valakinek is siker�lhet az � "szaktudom�nyos" tev�kenys�g�ket
is � nemcsak a "k�s�rleti szem�lyek" teljes�tm�nyeit � k�z�rthet�
�s k�zzelfoghat� intelligenciakrit�riumokhoz, vagy ha tetszik,
intelligenciaetalonokhoz viszony�tva, min�s�teni. Napjainkra teh�t nem
maradt m�s az intelligenciakutat�s "szaktudom�ny�nak" m�rc�j��l, csak
a saj�t maga �ltal fejlesztett s�r� k�d. Ez azonban nem igen el�g�ti
ki azokat, akik mag�ra az intelligenci�ra lenn�nek k�v�ncsiak, nem
pedig a k�r� s�r�tett misztikus k�dre. De h�t k�v�ncsi-e m�g valaki
az intelligenci�ra, vagy a saj�t intelligenci�j�ra? Szerencs�re, igen.

 

Az intelligencia p�lyafut�s�nak legfrissebb, harmadik szakasz�ban,
napjainkban, �jra �l�nk�l �s sz�lesedik az �rdekl�d�s az intelligencia
ir�nt. Nagy �rdekl�d�st �s par�zs vit�kat kiv�lt� k�nyvek jelennek
meg, �s m�g a napilapok is leh�znak egy-egy b�rt a t�m�r�l. Az biztos,
hogy egys�gesen elfogadott, megb�zhat�an m�rhet� intelligencia-fogalmat
m�g mindig nem siker�lt kiizzadnia a tudom�nynak, �gyhogy ma is
mindenki azt �rt intelligenci�n, amit akar. (E t�ren sz�mottev�
javul�s egyhamar nem is v�rhat�.) De m�ra az is bizonyoss� v�lt, hogy
az intelligencia k�r�li k�dben van valami, ami �rt�kes �s haszn�lhat�.
Ha valahol k�d van, ott persze megjelennek a sz�lh�mosok. Ahol �rt�k
van, ott is. Ahol pedig k�d is �s �rt�k is egy�tt van, ott ny�zs�gni
szoktak a sz�lh�mosok. Az intelligencia p�lyafut�s�nak legfrissebb
szakasz�t a k�d, az �rt�kek, a meg�l�nk�lt �s kisz�lesedett �rdekl�d�s
�s a sz�lh�mosok hirtelen elszaporod�sa jellemzi.

 

Most �jb�l nagyban m�rnek, tesztelnek valamit, amit egyesek
intelligenci�nak mondanak, �s ez a valami, amit intelligenci�nak
mondanak, annak ellen�re, hogy senki sem tudja, hogy mi is az
val�j�ban, megint mindenkit �rdekel. Az intelligenci�nak m�g mindig
nincs �pk�zl�b defin�ci�ja, de ez m�r v�gk�pp nem fontos. A f� az,
hogy itt az intelligencia renesz�nsza. �s a tesztek, amikkel � pontos
defin�ci� ide, pontos defin�ci� oda, � m�giscsak jellemezni lehet
valamit, k�ts�gtelen�l megd�bbent� �s nagyon is elgondolkodtat�
dolgokat mutatnak.

 

Az intelligenci�val foglalkoz� sikerk�nyvek �s a k�r�l�tt�k fell�ngolt
vit�k biztos�tj�k az �rdekl�d�st. Pezseg az �let. A t�meg, az
"egyszer� ember", azonban megint csak nem l�t tiszt�n, csak a nagy
kavarg�st tapasztalja. De h�t sz�ks�gszer�-e, hogy ez �gy legyen? Nem
lehet-e az intelligenci�t a val�s�gos, k�zzelfoghat� dolgok vil�g�ban,
k�z�rthet� m�don megragadni? �gy, hogy mindenki, "szaktudom�nyos
seg�dlet" n�lk�l, maga is (legal�bb hozz�vet�legesen) meg tudja
�llap�tani mag�r�l �s gyermekeir�l, hogy ki hogyan is �ll intelligencia
dolg�ban? Ez nem lehetetlen k�v�ns�g.

 

(Az elemi tisztess�g megk�veteln�, hogy itt mindj�rt legal�bb nagy
vonalakban meghat�rozzuk, hogy mi az intelligencia, �s legal�bb
hozz�vet�leges pontoss�ggal megmondjuk azt is, hogy azt hogyan
m�rj�k. Ennek a k�teless�g�nknek azonban csak k�s�bb tudunk eleget
tenni. El�bb k�r�l kell j�rnunk a t�m�t, k�l�nben elt�vedn�nk az
intelligenci�t k�r�lvev� tudom�nyos k�dben.)

 

Az intelligencia cs�csai
------------------------

 

Mindenkit �rdekel az intelligencia, de mindenkit legjobban a
saj�t intelligenci�ja �rdekelne. Nagyon gyakran hallunk m�sok
intelligenci�j�t min�s�t� megjegyz�seket, saj�t intelligenci�nk
elfogulatlan meg�t�l�s�ben azonban semmi seg�ts�get nem kapunk.
Pedig k�v�ncsiak lenn�nk r�, hogy mennyire vagyunk intelligensek,
de m�g ink�bb arra, hogy mit tegy�nk, intelligenci�nk fejleszt�se,
kibontakoztat�sa �rdek�ben. Tiszt�n szeretn�nk l�tni, hogy egy�ltal�n
van-e lehet�s�g arra, hogy valaki intelligensebb� v�ljon, vagy pedig
ez rem�nytelen, mert az intelligencia mindenkinek velesz�letett,
megm�s�thatatlan adotts�ga.

 

Hogy legyen k�vetend� p�ld�nk, az emberis�g szellem�ri�sait
�ton-�tf�len oda�ll�tj�k el�nk, �gy, hogy m�r mozdulni sem lehet a
p�ldak�pekt�l, �s mindenkinek megf�jdul a nyaka, mert �lland�an
fel kell n�znie valamelyik szellem�ri�sra. Arr�l azonban sosem
esik sz�, hogy hogyan lettek a p�ldak�p�l aj�nlott szellem�ri�sok
szellem�ri�sokk�. �s ez nagyon gyan�s. Ha ugyanis sz�letni kell
erre, akkor �rtelmetlen a szellem�ri�sokat p�ldak�p�l �ll�tani azok
el�, akik nem annak sz�lettek. Ha meg nemcsak sz�let�ssel, hanem m�s
m�don is el�rhet�, hogy valaki szellem�ri�s legyen, akkor mi�rt a
szellem�ri�sok szem�ly�t, mi�rt nem a szellem�ri�ss� v�l�s m�djait �s
lehet�s�geit �ll�tj�k el�nk �ton-�tf�len? Gyan�s ez bizony, nagyon
gyan�s ...

 

Abban biztosan mindenki egyet�rt, hogy c�lszer� lenne m�r nemcsak
a cs�csokkal, hanem a felfel� vezet� utakkal is foglalkozni. H�la
Istennek, vannnak ilyenek is. Mindenhonnan, minden ember pillanatnyi
hely�t�l, �s helyzet�b�l vezet �t felfel� is.

 

H�ny intelligens ember futk�roz az utc�n?
-----------------------------------------

 

Ezt a k�rd�st meg kell fogalmaznia annak, aki az intelligencia
t�m�j�val komolyan foglalkozik. �gy is feltehetj�k a k�rd�st, hogy
sok vagy kev�s intelligens ember van k�zt�nk? �s mi magunk, a
mez�nynek mely r�sz�ben vagyunk?

 

Ki kell jelenten�nk, hogy intelligensnek sz�letett gyerekek
�ri�si t�bbs�g�b�l nem lesz intelligens feln�tt, m�gis sokkal t�bb
intelligens ember futk�roz az utc�n, mint gondoln�nk. (Tal�n mi is
ezek k�z� tartozunk? Majd kider�l.) Az is igaz azonban, hogy azoknak,
akiket a k�zv�lem�ny intelligenseknek tart, legfeljebb egytizede vagy
m�g annyi sem val�ban intelligens.

 

Hogyan lehet, hogy sok ember, aki intelligensnek l�tszik, m�gsem
az, �s sok ember, aki nem l�tszik intelligensnek, m�gis az? A v�lasz
egyszer�. Nagyon k�nny� �sszet�veszteni, �s nagyon gyakran �ssze is
t�vesztj�k az intelligenci�t a m�velts�ggel, �s azt hissz�k a m�velt
emberr�l, hogy intelligens, pedig nem mindig az. (A m�velts�g is nagy
�rt�k persze, de nem azonos az intelligenci�val.) Sok ember pedig,
aki a l�tszat ellen�re m�gis intelligens (pontosabban, k�pes lenne
intelligens viselked�sre is), az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben
b�lv�nyim�d�s �ldozata. Ahelyett, hogy a saj�t l�ba el� n�zne,
magasan a feje f�l� b�mul, b�mulja a p�ldak�p�l el�je �ll�tott
szellem�ri�st vagy valami m�s b�lv�nyt, �s emiatt rendszeresen
orra esik. �s a rendszeresen orra es�kben val�ban neh�z �szrevenn�nk
az intelligenci�t, m�g akkor is, ha az megvan. T�ny mindenesetre,
hogy az �let orsz�g�tj�n csetl�-botl�, rendszeresen orra es� emberek
k�z�tt sokkal t�bb k�pes megfelel� k�r�lm�nyek k�z�tt intelligens
viselked�sre, mint amennyi a h�tk�znapok sz�rkes�g�ben is
intelligenci�t sug�rz�an viselkedik.

 

Azoknak pedig, akik szeretn�k tudni, hogy hol a hely�k a mez�nyben,
az intelligensek vagy a nem intelligensek k�z�tt, mindenekel�tt meg
kell tanulniuk a saj�t l�buk el� (is) n�zni, mik�zben j�rnak, magyar�n
meg kell tanulniuk helyesen eligazodni, helyesen t�j�koz�dni. Ha ez
siker�lt, akkor m�r arra a k�rd�sre is megtal�lj�k a v�laszt, hogy �k
maguk vajon intelligensek-e vagy nem azok. A v�lasz megnyugtat� lesz.
Az �let dolgaiban eligazodni, helyesen t�j�koz�dni k�pes ember csak
intelligens lehet, mert az intelligencia az ember fels�bbrend�
eligazod�si, t�j�koz�d�si, l�nyegmegragad�si k�pess�ge ill. ennek
�rv�nyes�l�se, megnyilv�nul�sa. Ez a k�pess�g mindenkiben megvan.
Akiben �rv�nyes�l, azt intelligensnek nevezz�k, akiben alig
�rv�nyes�l, azt nem tartjuk intelligensnek.

 

Az egy�ni intelligencia meg�t�l�s�n�l egym�st�l el�g j�l
megk�l�nb�ztethet�k a k�vetkez� csoportok.

 

- Pszeudointelligens (�lintelligens, val�j�ban nem intelligens, de
valamilyen okb�l els� pillanatra annak l�tszik, pl. m�velt, vagy
�tlagosn�l l�nyegesen jobb a mem�ri�ja, vagy nagy gyakorlata van
valamiben).

 

- Szemiintelligens (f�lintelligens, f�lig intelligens, akinek az
intelligenci�ja valamilyen okb�l nem �rv�nyes�l teljes m�rt�kben,
minden �lethelyzetben).

 

- Nem intelligens.

 

- Intelligens.

 

(A szemiintelligensek k�z�tt van egy �rdekes csoport. Ebbe azok
tartoznak, akiknek intelligenci�ja el�g fejlett ugyan, de valamilyen
okb�l, vagy okokb�l "nem haszn�lj�k". Ezek nem vakok, de be van k�tve
a szem�k, vagy csukott szemmel j�rnak, �s ezt nagyon megszokt�k.)

 

Hov� b�jtak az intelligens emberek?
-----------------------------------

 

A tanul�snak k�nny� �s hat�sos m�dja az ut�nz�s, a p�lda ut�n
val� tanul�s. J� lenne keresni egy intelligens embert, �s ut�nozni
viselked�s�t. Nem lesz azonban k�nny� dolga annak, aki az intelligens
viselked�st egy intelligens embert�l szeretn� ellesni. Meg kell
hagyni, val�ban ritk�n tal�lkozhatunk intelligens emberekkel, akiket
k�vethetn�nk. �gy t�nik, mintha az intelligens emberek elb�jtak volna
valahov�, �s hi�ba keress�k �ket. Ki�br�nd�t� hallgatni �s olvasni pl.
a Nobel d�jasok semmitmond� nyilatkozatait, az akad�mi�k tagjainak
�res fr�zisait, a tud�l�kos professzorokat, a mindent megmagyar�z�
pszichol�gusokat. Amit ma mondanak, holnapra majdnem mind meg lesz
c�folva. M�g m�velts�get sem igen tudunk ellesni t�l�k, nemhogy
intelligenci�t. A l�bunk el� n�z�st, az orra es�sek n�lk�li j�r�st
azonban a magunk erej�b�l, teljesen �n�ll�an is megtanulhatjuk, csak
fegyelmezetts�g kell hozz�. Nem kell m�st tenn�nk, mint r�szoktatni
magunkat arra, hogy mindenb�l, amib�l csak tudunk, vonjunk le minden
hasznos�that� tanuls�got, �s k�nyszer�ts�k magunkat a levont
tanuls�gok hasznos�t�s�ra. M�g ha az intelligens emberek el is
b�jtak valahov� (biztos megvan az okuk erre), az intelligencia,
azaz a minden emberben meglev� fels�bbrend� eligazod�si, t�j�koz�d�si,
l�nyegmegragad�si k�pess�g nem b�jt el, mindenkinek a keze �gy�ben
van, csak �lni kell vele (ez persze nem mindig k�nny�).

 

Kezdj�nk teh�t t�j�koz�dni!
---------------------------

 

�ttekint�s, eligazod�s, helyes t�j�koz�d�s n�lk�l semmiben sem
vihetj�k sokra, ezek birtok�ban azonban a maximumot �rhetj�k el,
amit a lehet�s�gek egy�ltal�n megengednek sz�munkra.

 

Az �ttekint�s, eligazod�s, helyes t�j�koz�d�s n�lk�l�zhetetlen eleme
a helyes megk�l�nb�ztet�s, azaz, hogy az �ppen fontos szempontokb�l
k�l�nb�z�ket k�l�nb�z�k�nt kezelj�nk, a nem k�l�nb�z�ket pedig nem
k�l�nb�z�k�nt. Az intelligens �s a nem intelligens nyilv�n k�l�nb�zik
egym�st�l. Mikben k�l�nb�zik az intelligens viselked�s a nem
intelligenst�l? Hib�kban, hi�nyokban, mulaszt�sokban. Ha minden hib�t,
hi�nyt, mulaszt�st siker�lt kiz�rnunk, akkor viselked�s�nk intelligens
viselked�s lesz. �gy, m�g ha nincsenek is intelligens emberek a
k�r�nkben, akikr�l le lehetne m�solni az intelligens viselked�st,
a minden�tt b�s�gesen megfigyelhet� hib�k, hi�nyok, mulaszt�sok
alkalmasak arra, hogy pontosan meg�llap�tsuk, hogy mikben k�l�nb�zik
az intelligens viselked�s a nem intelligenst�l.

 

Mindenki szerkeszthet mag�nak teszteket
---------------------------------------

 

Ha k�v�ncsiak vagyunk r�, hogy valami milyen neh�z, mekkora "a
t�mege", a k�rd�sre egy m�rleg seg�ts�g�vel felelhet�nk. A v�laszt
szabv�nyosan kilogrammokban szoktuk megadni. Hasonl� m�don, valamilyen
m�r�eszk�z ig�nybev�tel�vel szoktunk felelni az olyan k�rd�sekre, hogy
valami milyen hossz�, mekkora az elektromos ellen�ll�sa stb. A v�laszt
ilyenkor m�terben, ohmban stb. szoktuk megadni. Ha k�v�ncsiak vagyunk
r�, hogy egy embernek mennyi a v�rnyom�sa, akkor megm�rj�k ... Az
eff�le p�ld�kat hosszan sorolhatn�nk, �gy t�nik, hogy ha valamilyen
jellemz�re, valamilyen tulajdons�gra k�v�ncsiak vagyunk, akkor nem
kell m�st tenn�nk, mint el�kapni valamilyen m�r�eszk�zt �s elv�gezni a
m�r�st. Ez azonban csak l�tszat, mert nem mindenre van m�r�eszk�z�nk.

 

Egy nagyon egyszer� p�lda!
--------------------------

 

Ha nem arra vagyunk k�v�ncsiak, hogy egy embernek mennyi a v�rnyom�sa,
hanem arra, hogy "milyen er�s", akkor mit m�rj�nk?

 

Megm�rhetj�k p�ld�ul

 

- karizm�nak k�rm�ret�t (centim�terben),
- azt, hogy mekkora t�vot k�pes futni 1 perc alatt (m�terben),
- azt, hogy mekkora t�vot k�pes �szni 1 perc alatt (m�terben),
  (mindegy, hogy hogyan!?),
- azt, hogy mennyi szenet tud felhordani az els� emeletre 1 �ra
  alatt (m�zs�ban).

 

Adjuk �ssze a sz�mokat, �s az �sszeget nyilv�n�tsuk a sz�ban forg�
szem�ly er�ss�g�t jellemz� sz�mnak! Nem m�st csin�ltunk ezzel, mint
alkottunk egy "tesztet", amellyel el lehet d�nteni, hogy ki milyen
er�s. Elj�r�sunkat persze nem mindenki fogadja majd el. Ellenfeleink
a t�bb�-kev�sb� megalapozott ellenvet�sek t�meg�t fogj�k felhozni.
Megk�rdezik p�ld�ul, hogy mi�rt hagytuk ki a hegynek felfel� fut�st,
�s mi�rt nem eleven borj�kat kell a m�sodik emeletre felvinni, az
ugyanis sokkal jobban mutatja valakinek az erej�t, hiszen a r�gkap�l�
borj�t cipel�s k�zben m�g le is kell fogni, hogy ne r�gkap�ljon.

 

L�ssunk egy m�sik p�ld�t!
-------------------------

 

Arra vagyunk k�v�ncsiak, hogy ki milyen j� h�ziasszony. Mit m�rj�nk?

 

- Azt, hogy milyen j�l f�z?
- Azt, hogy milyen j�l l�tja el gyermekeit?
- Azt, hogy milyen j�l l�tja el f�rj�t?
- Azt, hogy mennyire rendes?
- Azt, hogy mennyire tiszta?

 

Hogyan m�rj�k ezeket? M�r�s helyett pontoz�st is alkalmazhatunk,
iskolai jegyeket is adhatunk. A legrosszabb jegy legyen 1 pont, a
legjobb 5 pont!

 

Oszt�lyozzuk teh�t a h�ziasszonyt!

 

- f�z�s,
- gyermekek ell�t�sa,
- f�rje ell�t�sa,
- rendess�g,
- tisztas�g

 

"tant�rgyakb�l"!

 

Adjuk �ssze az oszt�lyzatokat, �s mint el�bb, az �sszeget nyilv�n�tsuk
"a h�ziasszonyi alkalmass�g" m�r�sz�m�nak! Ezzel a sz�mmal jellemezni
lehet, hogy ki milyen j� h�ziasszony. Nyilv�nval� persze, hogy m�s
tant�rgyakat is v�laszthattunk volna, �s m�s pontoz�si rendszert
is alkalmazhattunk volna, �s ugyanaz a h�ziasszony m�s-m�s
tant�rgyrendszer �s pontoz�si rendszer szerint meg�t�lve eg�szen
k�l�nb�z� teljes�tm�ny�nek bizonyulhat. Az is �rezhet� azonban, hogy
ezzel a m�dszerrel tudunk szerkeszteni olyan m�r�sz�mot, amellyel m�r
el�g j�l jellemezni lehet, hogy ki milyen j� h�ziasszony.

 

�s most j�n a l�nyeg. Mit csin�ljunk, ha arra vagyunk k�v�ncsiak, hogy
ki mennyire intelligens? Mindenk�ppen el kell menni egy pszichol�gushoz,
�s fizetni kell �rte, hogy egy "intelligenciateszttel" meg�llap�tsa,
hogy mennyire vagyunk intelligensek?

 

Mi magunk is (el�g pontosan) meg tudjuk mondani valakir�l, hogy
mennyire j� h�ziasszony. � maga is el�g j�l el tudja v�gezni a saj�t
min�s�t�s�t. Nem lehetne ugyanezt megtenni az intelligenci�val is?
Dehogyisnem. Nincs sz�ks�g m�sra, mint �gyesen kiv�lasztani a b�r�lati
szempontokat ("tant�rgyakat"), �s �gyesen meg�llap�tani hozz�juk a
pontoz�si m�dszert.

 

Ki intelligens? Ki nem az? Ki mennyire az vagy nem az?
------------------------------------------------------

 

Volt m�r sz� r�la, hogy mikben k�l�nb�zik az intelligens viselked�s
a nem intelligenst�l. Hib�kban, hi�nyokban, mulaszt�sokban. Ha minden
hib�t, hi�nyt, mulaszt�st siker�lt kiz�rnunk, akkor viselked�s�nk
intelligens viselked�s lesz.

 

Mik teh�t a nem intelligens viselked�s tipikus hib�i? (Amiknek
elk�vet�se jellemz� a nem intelligens viselked�sre, amiket b�r�lati
szempontokk�nt is haszn�lhatunk az intelligens �s a nem intelligens
viselked�s megk�l�nb�ztet�s�n�l?) A legjellemz�bb, legl�nyegesebb
hib�k a k�vetkez�k.

 

A nem intelligens:

 

- Nem helyesen veszi figyelembe a lehet�s�geket (pl. l�nyeges
  lehet�s�geket nem vesz figyelembe, nem l�tez� lehet�s�geket
  l�tez�k�nt kezel).
- Nem helyesen �rt�keli a lehet�s�geket (pl. el�ny�snek min�s�t
  h�tr�nyos, vagy nem l�tez� lehet�s�geket, h�tr�nyosnak min�s�t
  el�ny�s lehet�s�geket).
- V�laszt�sn�l nem egy leg�rt�kesebb (viselked�si) lehet�s�get
  v�laszt.
- Ha j�l v�lasztott, nem val�s�tja meg a kiv�lasztott leg�rt�kesebb
  viselked�si lehet�s�get, s�t esetleg meg sem kezdi a megval�s�t�s�t.
- Nem v�gez ellen�rz�seket, vagy ha v�gez, nem minden sz�ks�ges
  szempontb�l �s m�don v�gzi.

 

                                    *

 

- Nem helyesen �llap�tja meg, hogy �let�ben, feladataiban miknek �s mi
  szerepe van vagy lehet.
- Nem helyesen veszi figyelembe, a fontos szerep� t�nyez�k jellemz�it,
  tulajdons�gait.
- Nem helyesen veszi figyelembe, a viszonyokat, kapcsolatokat,
  �sszef�gg�seket, vonatkoz�sokat.
- Nem helyesen kezeli, azokat az �llapotokat, helyzeteket, amiknek
  �let�ben, feladataiban szerepe van vagy lehet.
- Nem helyesen veszi figyelembe, nem �gy haszn�lja, azokat a
  m�veleteket �s m�veletv�gz�ket amiknek �let�ben, feladataiban
  szerepe van vagy lehet.
- Nem helyesen veszi figyelembe, nem �gy kezeli, azokat a
  folyamatokat, amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van vagy lehet.

 

                                    *

 

- Nem, vagy nem helyesen k�s�ri figyelemmel az ig�nyek �s a
  lehet�s�gek alakul�s�t,
- Nem, vagy nem helyesen �rt�keli az ig�nyeket �s a lehet�s�geket,
  �s ezek alakul�s�t,
- Nem, vagy nem helyesen tudatos�tja �s fogadja el, hogy mikr�l kell
  �s lehet lemondani, miknek a fej�ben.
- Nem, a leg�rt�kesebb ig�nykiel�g�t�si folyamatok megval�sul�sa
  �rdek�ben alak�tja az ig�nyeket �s a lehet�s�geket.
- Nem, vagy nem helyesen gondoskodik az el�k�sz�t�sr�l, a
  felk�sz�l�sr�l.
- Nem, vagy nem helyesen gondoskodik a hozz�val�kr�l (pl. a fontos
  dolgokra nem hagy el�g id�t, nem biztos�t el�g p�nzt, energi�t,
  figyelmet).
- Nem, vagy nem helyesen gondoskodik a sz�ks�ges tartal�kokr�l.
- Nem, vagy nem helyesen kezeli a t�bbleteket �s a hi�nyokat,nem
  helyesen oldja meg az eloszt�si feladatokat.
- Nem, vagy nem helyesen gondoskodik az okok elemz�s�r�l, a
  k�vetkezm�nyek kezel�s�r�l, a tanuls�gok levon�s�r�l.

 

Ilyen teh�t a nem intelligens viselked�s� ember. A felsorolt hib�kb�l
k�nnyen megfogalmazhatjuk azokat a "tant�rgyakat" is, amelyekb�l az
intelligens ember, "az �let iskol�j�ban" �ltal�ban j�l vizsg�zik.
Ezek a k�vetkez�k.

 

- Lehet�s�gek figyelembev�tele
- Lehet�s�gek �rt�kel�se
- V�laszt�s, d�nt�s
- Megval�s�t�s
- Ellen�rz�s
- Szerepl�k, szerepek figyelembev�tele �s kezel�se
- Jellemz�s, (tulajdons�gok figyelembev�tele �s kezel�se)
- Viszonyok, kapcsolatok, �sszef�gg�sek, vonatkoz�sok figyelembev�tele
  �s kezel�se
- �llapotok, helyzetek figyelembev�tele �s kezel�se
- M�veletek �s m�veletv�gz�k figyelembev�tele �s kezel�se
- Folyamatok figyelembev�tele �s kezel�se
- Ig�nyek �s lehet�s�gek alakul�s�nak figyelemmel k�s�r�se
- Ig�nyek �s lehet�s�gek alakul�s�nak �rt�kel�se
- Lemond�s tudatos�t�sa �s elfogad�sa
- Ig�ny- �s a lehet�s�galak�t�s
- El�k�sz�t�s, felk�sz�l�s
- Hozz�val�kr�l val� gondoskod�s
- Sz�ks�ges tartal�kokr�l val� gondoskod�s
- Eloszt�s, t�bblet- �s hi�nykezel�s
- Okok elemz�se, k�vetkezm�nyek kezel�se, tanuls�gok levon�sa

 

Ezek teh�t azok a tant�rgyak, amelyekb�l az intelligens ember "az �let
iskol�j�ban" �lland�an jelesre vizsg�zik.

 

(Term�szetesen mint minden n�z�pontt�l f�gg� dolgon, ezen a
felsorol�son is lehet vitatkozni. Persze ink�bb csak �gy, hogy valaki
b�v�teni akarja a "tant�rgyak" list�j�t. Mivel azonban az esetleges
indokolt b�v�t�st senki sem g�tolja, a vit�nak nem sok �rtelme lenne.)

 

Mik az intelligencia k�zzelfoghat�, mindenki �ltal vil�gosan
------------------------------------------------------------
meg�llap�that� ismertet�jegyei?
-------------------------------

 

Az intelligencia k�zzelfoghat�, mindenki �ltal vil�gosan meg�llap�that�
ismertet�jegyei l�nyeg�ben azok, amik az "intelligenciatant�rgyakb�l"
val� jeles eredm�nyt biztos�tj�k. Teh�t az, ha valaki

 

- helyesen veszi figyelembe a lehet�s�geket,
- helyesen �rt�keli a lehet�s�geket,
- mindig egy leg�rt�kesebb viselked�si lehet�s�get v�laszt,
- megval�s�tja a kiv�lasztott leg�rt�kesebb viselked�si lehet�s�get,
  de legal�bbis megkezdi a megval�s�t�s�t, (�s addig folytatja, am�g
  valami el�re nem l�tott akad�ly meg nem hi�s�tja a folytat�st),
- ellen�rz�seket v�gez, minden sz�ks�ges alkalommal, szempontb�l �s
  m�don,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen veszi figyelembe, �gy
  kezeli, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat, amiknek �let�ben,
  feladataiban szerepe van vagy lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen veszi figyelembe, �gy
  kezeli, haszn�lja, ill. alkalmazza azoknak a jellemz�it,
  tulajdons�gait, amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van vagy
  lehet, �s ezek szerepeit, helyesen v�gzi a jellemz�st,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen veszi figyelembe,
  �gy kezeli, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat a viszonyokat,
  kapcsolatokat, �sszef�gg�seket, vonatkoz�sokat, amiknek �let�ben,
  feladataiban szerepe van vagy lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen veszi figyelembe, �gy
  kezeli, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat az �llapotokat, helyzeteket,
  amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van vagy lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen veszi figyelembe, �gy
  kezeli, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat a m�veleteket �s
  m�veletv�gz�ket, amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van
  vagy lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen veszi figyelembe, �gy
  kezeli, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat a folyamatokat, amiknek
  �let�ben, feladataiban szerepe van vagy lehet,
- helyesen k�s�ri figyelemmel az ig�nyek �s a lehet�s�gek alakul�s�t,
- helyesen �rt�keli az ig�nyeket �s a lehet�s�geket �s ezek
  alakul�s�t,
- tudatos�tja �s elfogadja, hogy mikr�l kell �s lehet lemondani,
  miknek a fej�ben,
- �gy alak�tja az ig�nyeket �s a lehet�s�geket, hogy a leg�rt�kesebb
  ig�nykiel�g�t�si folyamatok val�sulhassanak meg,
- helyesen gondoskodik az el�k�sz�t�sr�l, a felk�sz�l�sr�l,
- helyesen gondoskodik a hozz�val�kr�l,
- helyesen gondoskodik a sz�ks�ges tartal�kokr�l,
- helyesen kezeli a hi�nyokat �s a t�bbleteket, helyesen oldja meg az
  eloszt�si feladatokat,
- helyesen gondoskodik az okok elemz�s�r�l, a k�vetkezm�nyek
  kezel�s�r�l, a tanuls�gok levon�s�r�l.

 

Mit csin�ljon az a feln�tt, aki szeretn� az intelligenci�ja
-----------------------------------------------------------
�rv�nyes�l�s�t akad�lyoz� korl�tokat felsz�molni?
-------------------------------------------------

 

Az intelligencia hat�rozott �s biztos jele, ha valaki �szreveszi
�s tudatos�tja a hib�kat, amiket elk�vetett �s azok okait is. Aki
szeretn� az intelligenci�ja �rv�nyes�l�s�t akad�lyoz� korl�tokat
felsz�molni, annak nem kell m�st tennie, mint fegyelmezetten
gyakorolni az "intelligenciatant�rgyakat". Teh�t

 

- mindig (helyesen) vegye figyelembe a lehet�s�geket,
- mindig (helyesen) �rt�kelje a lehet�s�geket, (az intelligens t�bb
  lehet�s�get szokott figyelembe venni, �s azokat k�r�ltekint�bben
  szokta �rt�kelni),
- mindig egy leg�rt�kesebb viselked�si lehet�s�get v�lasszon,
- (helyesen �s id�ben) val�s�tsa meg a kiv�lasztott leg�rt�kesebb
  viselked�si lehet�s�get, ne legyen hebehurgya, de s�lt galambra se
  v�rjon,
- v�gezzen ellen�rz�seket, minden sz�ks�ges szempontb�l �s m�don,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen vegye figyelembe, �gy
  kezelje, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat, amiknek �let�ben,
  feladataiban szerepe van vagy lehet, �s ezek szerepeit,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen vegye figyelembe, �gy
  kezelje, haszn�lja, ill. alkalmazza azoknak a jellemz�it,
  tulajdons�gait, amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van vagy
  lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen vegye figyelembe, �gy
  kezelje, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat a viszonyokat,
  kapcsolatokat, �sszef�gg�seket, vonatkoz�sokat, amiknek �let�ben,
  feladataiban szerepe van vagy lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen vegye figyelembe, �gy
  kezelje, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat az �llapotokat,
  helyzeteket, amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van vagy lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen vegye figyelembe, �gy
  kezelje, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat a m�veleteket �s
  m�veletv�gz�ket, amiknek �let�ben, feladataiban szerepe van vagy
  lehet,
- fontoss�guknak megfelel�en, �s helyesen vegye figyelembe, �gy
  kezelje, haszn�lja, ill. alkalmazza azokat a folyamatokat, amiknek
  �let�ben, feladataiban szerepe van vagy lehet,
- (helyesen) k�s�rje figyelemmel az ig�nyek �s a lehet�s�gek
  alakul�s�t,
- (helyesen) �rt�kelje az ig�nyeket �s a lehet�s�geket �s ezek
  alakul�s�t,
- tudatos�tsa �s fogadja el, hogy mikr�l kell �s lehet lemondani,
  miknek a fej�ben,
- �gy alak�tsa az ig�nyeket �s a lehet�s�geket, hogy a leg�rt�kesebb
  ig�nykiel�g�t�si folyamatok val�sulhassanak meg,
- (helyesen) gondoskodjon az el�k�sz�t�sr�l, a felk�sz�l�sr�l,
- (helyesen) gondoskodjon a hozz�val�kr�l,
- (helyesen) gondoskodjon a sz�ks�ges tartal�kokr�l,
- (helyesen) kezelje a hi�nyokat �s t�bbleteket, helyesen v�gezze az
  eloszt�si m�veleteket,
- (helyesen) gondoskodjon az okok elemz�s�r�l, a k�vetkezm�nyek
  kezel�s�r�l, a tanuls�gok levon�s�r�l.

 

Az olvas�nak biztosan felt�nt, hogy most harmadszor ism�telj�k
el ugyanazt a list�t, m�s megfogalmaz�sban. Ez nem v�letlen.
Nyomat�kosan hangs�lyozni kell, hogy az intelligens viselked�shez az
"intelligenciatant�rgyak" k�vetelm�nyeit �lland�an szem el�tt kell
tartanunk. Ahhoz pedig, hogy szem el�tt tartsunk valamit, azt tudnunk
is kell. A tud�shoz pedig meg kell tanulnunk, amit tudni akarunk.
A k�l�nb�z� szempontb�l v�gzett h�romszori felsorol�ssal a megtanul�st
is el� akartuk seg�teni. Ha tehett�k volna, m�g t�bbsz�r is
elism�telt�k volna a k�vetelm�nyeket. P�ld�ul � a l�lektani okokb�l
nagyon hasznos � egyes sz�m els� szem�lyben fogalmazva, a k�vetkez�
m�don.

 

- Mindig helyesen veszem figyelembe a lehet�s�geket.
- Mindig helyesen �rt�kelem a lehet�s�geket.
- Mindig egy leg�rt�kesebb viselked�si lehet�s�get v�lasztok.

 

Az olvas�ra hagyjuk a folytat�st, azzal a feladattal megtoldva,
hogy vegye sz�mba �s �rjon egy kis dolgozatot arr�l, hogy mi haszon
sz�rmazhat ugyanannak a dolognak k�l�nb�z� szempontokb�l val� ism�telt
szem�gyrev�tel�b�l.

 

Mi kell m�g az intelligenci�nk �rv�nyes�l�s�hez?
------------------------------------------------

 

L�ttuk, hogy mindenki saj�t maga is meg�llap�thatja mag�r�l, vagy
m�sokr�l, hogy mennyire intelligens. Nem kell m�st tennie mint
sorra vennie a "Lehet�s�gfigyelembev�tel", a "Lehet�s�g�rt�kel�s",
a "V�laszt�s", a "Megval�s�t�s", az "Ellen�rz�s", �s a t�bbi
"intelligenciatant�rgyat", �s ezek szerint oszt�lyozni, pontozni
saj�t mag�t, vagy azt a szem�lyt, akinek intelligenci�j�t meg akarja
becs�lni.

 

Az is nyilv�nval�, hogy magunk �s gyermekeink intelligenci�j�nak
fejleszt�s�hez n�lk�l�zhetetlen, hogy az "intelligenciatant�rgyakat"
gyakoroljuk, ill. gyakoroltassuk. Term�szetes azonban felvetni
azt a k�rd�st is, hogy ez el�g-e az intelligenciakibontakoz�s
el�seg�t�s�hez.

 

Ha azt tapasztaljuk, hogy valami nem megy, annak oka van. �sszer�bb
dolog megkeresni az okokat �s kik�sz�b�lni azokat, mint tov�bb
er�lk�dni. Rengetegszer tapasztaljuk, hogy intelligenci�nk valamilyen
ok miatt mintha megb�nult volna. Ut�na meg �jb�l j�l m�k�dik. Mik
lehetnek ennek a jelens�gnek az okai?

 

Az egyik ok testi. K�z�ns�ges f�radts�g, vagy t�pl�lkoz�shi�ny,
esetleg betegs�g. A m�sik ok lelki. Lelki fesz�lts�gek, zavarok
teljesen megb�n�thatj�k intelligenci�nk m�k�d�s�t. Az is igaz, hogy
ha valaki lelkileg rendben van, annak intelligenci�ja "olajozottan"
szokott m�k�dni. Aki sikert akar, annak az "intelligenciatant�rgyakat"
ki kell m�g eg�sz�tenie k�t tant�rggyal. Ezek a

 

- testi karbantart�s �s a
- lelki karbantart�s

 

n�lk�l�zhetetlen�l fontos tant�rgyai.

 

A testi �s a lelki karbantart�s
-------------------------------

 

R�gen iskolai tant�rgy volt az "eg�szs�gtan". Ma nem az. Ez�rt nem
mindenki tudja, hogy testi eg�szs�ge rendbentart�s�val, hogyan kell
foglalkozni, pedig erre is sz�ks�g van intelligenci�nk fejleszt�se �s
�rv�nyes�t�se �rdek�ben.

 

A lelki eg�szs�g karbantart�s�val sem nagyon t�r�d�nk manaps�g. Pedig
ez egyszer�bb, mint a testi eg�szs�g karbantart�sa (de nem mindig
k�nny� dolog). Nem kell m�st tenni, mint j�tulajdons�gokat gyakorolni,
a rosszakr�l meg leszokni.

 

L�ssunk p�ld�kat! J� p�ld�ul, ha valaki

 

- �ldozatk�sz,
- b�tor (de nem felel�tlen�l vakmer�),
- becs�letes,
- bel�t�,
- b�k�s,
- boldog,
- b�lcs,
- der�s,
- egyenes,
- egys�ges,
- el�gedett,
- elfogulatlan,
- el�rel�t�,
- erk�lcs�s,
- er�shit�,
- �ber,
- �rtelmesen �l�,
- "�szre t�rt" (levonta kudarcaib�l a helyes k�vetkeztet�seket,
  �s teljes odaad�ssal, elsz�nts�ggal �li a helyes �letet),
- fejl�d�,
- felel�ss�gtud�,
- felszabadult,
- figyelmes,
- gondos,
- gondolkod�,
- h�l�ssz�v�,
- haza- �s k�z�ss�gszeret�,
- hely�t, hivat�s�t megtal�lt,
- helyes tudat�,
- hely�n lev� (fizikailag �s lelkileg mindig ott van ahol helyes,
  nem kujtorog, k�v�lyog ide-oda),
- h�sies,
- h�s�ges,
- igaz,
- irgalmas,
- j�,
- j�indulat�,
- j� ked�ly�,
- j�ra elsz�nt,
- k�szs�ges,
- kitart�,
- komoly,
- lelkiismeretes,
- lend�letes,
- l�nyegl�t�,
- mag�ra tal�lt,
- megbocs�t�,
- megfontolt,
- m�ly �rz�s�,
- munkaszeret�,
- nagyvonal�,
- nyugodt,
- okos,
- �nfegyelmez�,
- �r�mteli,
- �sszeszedett,
- pontos,
- rendezett,
- rendszeret�,
- seg�t�k�sz,
- ser�ny,
- szer�ny (de nem szolgalelk�),
- szeretetteljes,
- szorgalmas,
- takar�kos,
- tanul� be�ll�totts�g� (nem tekinti mag�t befejezettnek, �lland�an
  gyakorol, fejleszti mag�t),
- tiszta,
- transzcendens �rt�keket tisztel�, szeret�,
- t�relmes,
stb.

 

Mik �rtanak az intelligencia �rv�nyes�l�s�nek?
----------------------------------------------

 

A helyes �letvezet�sben mindig egyidej�leg kell figyelni azokra is,
amiket el akarunk �rni, de azokra is, amiket el akarunk ker�lni.
Intelligenci�nk �rv�nyes�l�s�t g�tl� olyan �llapotokat, mint p�ld�ul
a k�vetkez�k, ker�ln�nk kell.

 

- aggodalom,
- �lnoks�g,
- bossz�(v�gy),
- dicsekv�s,
- g�g,
- gy�l�let,
- el�gedetlenked�s,
- elkeseredetts�g,
- fegyelmezetlens�g,
- felel�tlens�g,
- fel�letess�g,
- fesz�lts�g,
- f�kevesztetts�g,
- f�lelem,
- f�lt�kenys�g,
- fukars�g,
- gy�vas�g,
- harag,
- inger�lts�g,
- irigys�g,
- kapkod�s,
- k�bas�g,
- keser�s�g,
- kett�slelk�s�g,
- kicsinyess�g,
- kiszolg�ltatotts�g,
- lehangolts�g, kedvetlens�g
- l�has�g,
- megosztotts�g,
- nyugtalankod�s,
- �n�ll�tlans�g,
- �nim�dat,
- �nmarcangol�s,
- �nsajn�lat,
- �nz�s,
- pazarl�s,
- piszkoss�g,
- rendetlens�g,
- rests�g,
- rosszkedv,
- s�v�rg�s,
- szeretetlens�g,
- szertelens�g,
- sz�tsz�rts�g,
- szomor�s�g,
- szorong�s,
- tehetetlenked�s,
- tohonyas�g,
- t�relmetlens�g.

 

Nagyon hasznos szem el�tt tartanunk az intelligencia �s a j�ked�ly
k�zti �sszef�gg�st. A j�ked�ly nagyr�szt intelligencia k�rd�se.
Az intelligencia hat a ked�lyre. A j�ked�ly hat az intelligencia
�rv�nyes�l�s�re. (A j�ked�lyt sose t�vessz�k �ssze a j� hangulattal,
se a l�ha vihog�ssal, se a felel�tlen sz�rakoz�ssal!)

 

Gyakorlati, technikai k�rd�sek
------------------------------

 

Az intelligenci�t k�l�nf�le k�rd��vek kit�lt�s�vel �s feladv�nyok
megold�s�val szokt�k vizsg�lni �s m�rni. Az a szem�ly aki tudni
szeretn�, hogy mennyire intelligens elmegy egy pszichol�gushoz,
kifizeti a vizsg�lat �r�t, a pszichol�gus pedig k�zli vele, hogy
mennyire intelligens.

 

Van aki ennyivel meg is el�gszik. Mit csin�ljanak azonban azok
az emberek, akik ig�nyesebbek, �s az intelligenciavizsg�lat
eredm�ny�t�l f�gg�en, vagy att�l f�ggetlen�l, szeretn�nek �vr�l-�vre
intelligensebbek lenni, szeretn�k, ha intelligenci�juk �vr�l-�vre
egyre jobban kibontakozna. Oldjanak meg tal�n min�l t�bb olyan
feladv�nyt, amilyenekkel az intelligencia tesztekben tal�lkoztak,
hogy amikor legk�zelebb elmennek intelligenci�jukat megm�retni, akkor
intelligensebbeknek bizonyuljanak? Ugye ezt senki sem tartan� komoly
dolognak? Pedig a "tudom�ny" ma csak ezt az egyetlen komolytalan
lehet�s�get k�n�lja azoknak, akik szeretn�nek �gy munk�lkodni
intelligenci�juk kibontakoztat�s�n, hogy intelligenci�juk fejletts�g�t
id�r�l-id�re sz�mszer�en jellemezve is ellen�rizni k�v�nj�k.

 

Nyilv�nval�, hogy gyakorlati szempontb�l csak az lehet j�
intelligenciam�r�si m�dszer, amellyel egy szem�ly intelligenci�j�t
saj�t maga, vagy �t j�l ismer� m�s szem�lyek is megb�zhat�an
meg�t�lhetik, m�gpedig korl�tlan gyakoris�ggal.

 

Egy ilyen egyszer� �s k�nnyen haszn�lhat� intelligenciam�r�si
m�dszert aj�nlunk a k�vetkez�kben, amely �gy alkot sz�mszer�
�rt�k�t�letet, hogy megbecs�li az intelligens viselked�s minden
l�nyeges alkot�elem�nek �rv�nyes�l�s�t, �s ezt k�zvetlen�l teszi,
nem pedig a feladv�nymegold� k�szs�g olyan k�zvetett �s vitathat�
eredm�nyeire t�maszkodva, melyekben m�r az is bizonytalan, hogy az
intelligens viselked�s minden l�nyeges alkot�eleme szerephez jut-e
egy�ltal�n.

 

Saj�t intelligenci�nk sz�mszer� megbecsl�s�hez vegy�k sorra a "Mik az
intelligencia k�zzelfoghat�, mindenki �ltal vil�gosan meg�llap�that�
ismertet�jegyei?" c�m� r�sz list�j�nak meg�llap�t�sait a testi �s
lelki karbantart�si k�vetelm�nyekkel kieg�sz�tve. Oszt�lyozzuk
magunkat e 22 szempont szerint, az iskol�ban szok�sos m�don!

 

Ha valakinek a jegyei k�z�tt egyetlen el�gtelen (1) is el�fordul,
akkor intelligenci�ja el�gtelen (1). Ha a jegyek k�z�tt el�fordul
az el�gs�ges (2), de el�gtelen jegy nincs, akkor az intelligencia
el�gs�ges (2). Ha sem el�gtelen sem el�gs�ges jegy nem fordul el�,
akkor

 

66...76 �sszpontsz�mn�l az intelligencia k�zepes (3),
77...87 �sszpontsz�mn�l az intelligencia j� (4),
88...98 �sszpontsz�mn�l az intelligencia kiv�l� (5),
99...110 �sszpontsz�mn�l a sz�ban forg� szem�ly zseni�lis
("hiperintelligens").

 

Mi van a lexikonokban?
----------------------

 

Az intelligencia fogalm�val �s m�r�s�vel kapcsolatos legfontosabb
gyakorlati probl�m�k megt�rgyal�s�nak v�g�re �rve, nem lenne ill�
tov�bb halogatni azt a k�rd�st, aminek tiszt�z�s�val kellett volna
kezdeni munk�lkod�sunkat, hogy t.i. mi is az intelligencia
tulajdonk�pp.

 

A lexikonokban az intelligencia c�msz�n�l �ltal�ban olyasf�l�ket
tal�lunk, mint

 

- �rtelem, �sz, felfog�k�pess�g, �rtelmess�g,
- m�velts�g, egy�ni kult�ra,
- �rtelmis�g (mint t�rsadalmi r�teg).

 

Az intelligens pedig azt jelentheti, hogy valaki

 

- �rtelmes, eszes,
- m�velt,
- meg�rt�, bel�t�.

 

Lexikonokban �ltal�ban hi�ba keres�nk egy�rtelm� meghat�roz�st az
intelligenci�ra.

 

A l�lektan tudom�ny�hoz is hi�ba fordulunk vil�gos �s gyakorlatban
is haszn�lhat� intelligenciadefin�ci� ig�ny�vel. A l�lektan tudom�nya
m�vel�inek (bevallottan) nem f� t�rekv�se, hogy pontos defin�ci�r�l
gondoskodjanak. �gy ker�lik meg a k�rd�st, hogy "az intelligencia az,
amit intelligenciatesztekkel m�r�nk". (�gy hangzik ez, mintha azt
mondan�nk, hogy h�m�rs�klet az, amit h�m�r�vel m�r�nk.) Ez ugyan t�bb
a semmin�l, de csak sz�ks�gmegold�s, amely kiel�g�tetlen�l hagyja a
gondolkod� embert.

 

Az igazi gondolkod�s nem sz�ks�gmegold�sok �sszeeszk�b�l�s�t, s�t m�g
csak nem is szigor�an logikus l�p�sek egym�sut�nj�t jelenti, amit
valah�ny l�p�s ut�n valamilyen okb�l abba szoktak hagyni, hanem az
igazi gondolkod�s a teljes igazs�g el�r�s�re val� t�rekv�s, amit a
teljes igazs�g el�r�se el�tt nem szabad abbahagyni.

 

Az intelligenci�ra vonatkoz� legfontosabb igazs�g az lenne, hogy
mi is tulajdonk�pp az intelligencia. Ennek az igazs�gnak m�g nem
vagyunk minden r�szletre vonatkoz�an teljesen a birtok�ban, de
nyugodtan lesz�gezhetj�k, hogy az intelligencia egy k�pess�g, az
�let dolgaiban val� eligazod�s, helyesen t�j�koz�d�s k�pess�ge. Az
intelligencia az ember fels�bbrend� eligazod�si, t�j�koz�d�si, l�nyeg-
�s probl�mamegragad�si valamint probl�mamegold�si k�pess�ge ill. ennek
�rv�nyes�l�se, megnyilv�nul�sa. Ez a k�pess�g � mint m�r hangoztattuk
� mindenkiben megvan. Akiben �rv�nyes�l, azt intelligensnek nevezz�k,
akiben alig �rv�nyes�l, azt nem tartjuk intelligensnek.

 

Az �let feladatmegold�sok, probl�mamegold�sok folyamata. Mindenki
�rz�keli a probl�m�k szor�t�s�t, mindenki �rz�keli �s szenvedi a
probl�m�k megl�t�b�l ered� kellemetlens�geket. Van aki csak �rz�keli
�s csak szenvedi, vannak azonban olyanok is, akik nemcsak �rz�kelik
�s szenvedik a probl�m�k megl�t�b�l ered� kellemetlens�geket, hanem
magukat a probl�m�kat is k�pesek megl�tni, megragadni �s meg is
oldani. Ezek az intelligens emberek.