INTELLIGENS GYEREKEK - INTELLIGENS FELN�TTEK

  2005.06.25. 12:46

INTELLIGENS GYEREKEK - INTELLIGENS FELN�TTEK

 

                                �rta:

 

                            Pog�ny Csaba
                          okl. matematikus

 

Bevezet�s
---------

 

Az intelligencia, k�l�n�sen saj�t intelligenci�ja, mindenkit �rdekel.
Rengeteget besz�ltek �s �rtak m�r az intelligenci�r�l, amit�l azonban
nem sokan lettek intelligensebbek, de m�g okosabbak sem. A "tudom�nynak"
m�g od�ig sem siker�lt eljutnia, hogy megnyugtat�an tiszt�zza, mik
az azonoss�gok �s mik a k�l�nb�z�s�gek, ak�z�tt, hogy valaki okos,
elm�s, szellemes, m�velt vagy intelligens, az olyan, k�z�rdekl�d�sre
sz�mot tart� k�rd�sek megold�s�r�l ne is besz�lj�nk, mint p�ld�ul a
k�vetkez�k.

 

Az emberis�g h�ny sz�zal�ka sz�letik intelligensnek?

 

Sok intelligens kisgyerekb�l mi�rt �s hogyan v�lik sz�rke, cseppet sem
intelligens viselked�s� feln�tt?

 

Mik az intelligencia k�zzelfoghat� ismertet�jegyei?

 

Hogyan menthetj�k meg min�l t�bb intelligens kisgyermek
intelligenci�j�t?

 

Mit csin�ljon az a feln�tt, aki szeretn� az intelligenci�ja
�rv�nyes�l�s�t akad�lyoz� korl�tokat felsz�molni?

 

Hogyan �llap�thatja meg ki-ki saj�t mag�r�l, hogy mennyire
intelligens?

 

Ez a munka pont ezekre, a gyakorlati szempontb�l fontos, �s az
�rdekl�d�s k�z�ppontj�ban lev� k�rd�sekre keresi a gyakorlati v�laszt.

 

 

 

                               I. r�sz

 

                        INTELLIGENS GYEREKEK

 

Az els� jelek
-------------

 

A k�zepes k�pess�gek, az �tlagos intelligencia megnyilatkoz�sai nem
keltenek felt�n�st. Ezekb�l semmi figyelemrem�lt� k�vetkeztet�st nem
tudunk levonni. A legterm�szetesebb, a legmegszokottabb dolog, hogy
valami k�zepes. A kiemelked�en j�, vagy a szokatlanul rossz kelti
fel az �rdekl�d�st. �gy van ez az intelligenci�val is. A kisgyerekek
l�peget�se a fejl�d�s megszokott l�pcs�fokain (b�rmennyire is
csod�latos maga a jelens�g) mindenki el�tt term�szetes. Joggal kelt
azonban felt�n�st, ha egy-egy kisgyerek nem l�pegetve halad a fejl�d�s
l�pcs�in, hanem kettes�vel vagy h�rmas�val veszi a fokokat, vagy
id�nk�nt nagyobbakat ugrik. Ezek, a kettes�vel, h�rmas�val vett
fokok, a kisebb nagyobb ugr�sok az �tlagon fel�li intelligencia els�,
�szrevehet� jelei, amik m�r joggal ragadj�k meg figyelm�nket. Azok a
kisgyerekek, akikn�l ak�rcsak egy-k�t ilyen szokatlan felvillan�s is
el�fordul, biztosra vehet�, hogy az �tlagosn�l intelligensebbek,
helyesebben, biztosra vehet�, hogy k�pesek lehetnek az �tlagosn�l
intelligensebb� v�lni.

 

Tagadhatatlan �s egyben megd�bbent� az a t�ny, hogy azoknak a
kisgyerekeknek a sz�ma, akikn�l �tlagon fel�li intelligenci�ra
(biztosan) utal� jelek t�bbsz�r is meggy�z�en mutatkoznak,
sokszorosan meghaladja azoknak a feln�tteknek a sz�m�t, akiket
val�ban intelligenseknek kell min�s�ten�nk.

 

Hov� lesz k�zben az a sok-sok intelligens kisgyerek? Hogyan
lesz bel�l�k sz�rke t�megember? �s h�nyan is vannak val�j�ban?
Az emberis�g h�ny sz�zal�ka sz�letik intelligensnek? �s egy�ltal�n,
mib�l k�vetkeztethet�nk egy kisgyerek intelligens volt�ra?

 

Felvillan�sok
-------------

 

Egy kisgyereket nagyanyja t�relmesen tan�tgat az �n�ll�
fel�lt�zk�d�sre.

 

Az unoka nagyon hamar r�j�n, hogy a fel�lt�z�s elker�lhetetlen r�sze a
cip�f�z�s, �s a cip� bef�z�s�ben �s kif�z�s�ben semmi �rdekes nincs,
ez bizony nagyon unalmas munka, r�ad�sul m�g az is csak t�bbsz�ri
k�s�rletre siker�l, hogy egy-egy lyukba bef�zze a cip�f�z�t. Jobb
teh�t, ha m�s v�gzi el helyette ezeket a kellemetlen tennival�kat.

 

Egy reggel a nagyanya szeretettel noszogatja unok�j�t, hogy keljen ki
az �gyb�l. A k�vetkez� p�rbesz�d zajlik.

 

- Kelj fel kis porontyom, �s �lt�zz fel, nagy gyerek vagy m�r!
- Nem tudok.
- Mit nem tudsz?
- Fel�lt�zni.
- Mi�rt nem tudsz? Tegnap m�g mindent tudt�l.
- Nem tudok.
- Mit nem tudsz? B�jj ki az �gyb�l, �s h�zd fel a harisny�t!
- Nem tudom.
- Mi�rt ne tudn�d felh�zni a harisny�dat?
- Nem tudom hol van.
- Ott van az �gyad mellett a sz�ken, h�zd fel, te m�r magad is fel
  tudod h�zni.
- Nem tudom.
- Dehogynem tudod. Mi�rt ne tudn�d felh�zni a harisny�dat?
- Nem tudom melyik a balharisnya �s melyik a jobbharisnya...

 

                                    *

 

A ceruza �s a rad�r haszn�lat�ra oktat egy kisgyereket egy feln�tt.
Rajzol valamit, ut�na pedig kirad�rozza. Magyar�zat is van hozz�
persze. "Most rajzolok egy pontot. L�tod? Most kirad�rozom. Volt
pont, nincs pont." A kisgyereket azonban nem nyugtatja meg ez a
var�zssz�veg, �s megk�rdezi, hogy "Hov� lett a pont? Most a rad�rban
van?"...

 

                                    *

 

Az "egyforma" sz� jelent�s�t �s haszn�lat�t m�r megtanulta a kisgyerek,
gyakran alkalmazza is a kifejez�st, hiszen az �sszehasonl�t�s nemcsak
fontos, hanem �rdekes m�velet is, amit minden gyerek nagy kedvvel
szokott gyakorolni. Olyankor azonban, amikor nem egyforma dolgok
k�l�mb�z�form�j�s�g�t kell kifejeznie, ez a kisgyerek a "nem egyforma"
helyett k�vetkezetesen azt mondja, hogy "k�tforma"...

 

                                    *

 

Hajdanvolt falusi, osztatlan iskola els�oszt�lyos tanul�ja egyszer csak
s�rva fakadt. A tan�t� megk�rdezi, hogy mi�rt s�r. A gyerek azt
v�laszolta, hogy �rtett mindent, amit a tan�t� mondott, de nem tudja,
hogyan �lljon a k�r al�. A tan�t�nak kis gondolkod�s�ba ker�lt, mire
r�j�tt, hogy �, mik�zben a fels�s�knek magyar�zott, �gy kezdte egyik
mondat�t, hogy "k�r alatt azt �rtj�k"...

 

                                    *

 

A felsorolt t�rt�netekhez hasonl� t�rt�neteket figyelmes sz�l�k t�z-
�s sz�zezrei tudn�nak mes�lni gyermekeikr�l. Intelligens kisgyerekek
hatalmas t�meg�r�l van teh�t sz�, akik azonban n�h�ny �v leforg�sa
alatt majdnem mind elsz�rk�lnek. H�nyan is lehetnek? Az emberis�g
h�ny sz�zal�ka sz�letik intelligensnek? V�lem�ny�nk szerint ez a sz�m
legal�bb 30-40 sz�zal�k, de az sem z�rhat� ki, hogy az emberis�gnek
t�bb mint fele intelligensnek sz�letik.

 

Az intelligenciafelvillan�sokb�l azonban � ritka kiv�telekt�l
eltekintve � nem �lland� f�ny lesz, hanem s�t�ts�g, de legal�bbis
f�lhom�ly... Intelligens kisgyerekek milli�iban v�glegesen elakad
az intelligencia kibontakoz�sa...

 

Mi az oka az elakad�snak?
-------------------------

 

Mik akasztj�k meg az intelligencia kibontakoz�s�t? Bakt�riumok?
V�rusok? Zord id�j�r�s? Egyik sem. Majdnem mindig emberek az okoz�i
ennek a csonkul�snak, elkorcsosul�snak. A k�vetkez�kben sorra vessz�k
a leggyakoribb intelligencia-megakaszt�, intelligencia-korcsos�t�
hat�sokat.

 

"Csod�latos vagy." - "H�lye vagy?"
----------------------------------

 

A legs�lyosabb intelligencia-megakaszt�, intelligencia-korcsos�t�
hat�s a sz�l�k korl�tolt, mondhatn�nk "primit�v" viselked�se. A
primit�v sz�l�i viselked�snek k�t sz�ls�s�ges fajt�ja van. Az egyik
csak dics�r, csak jutalmaz, a m�sik csak szid, csak b�ntet. (Mindegyik
sz�ls�s�g s�lyos �rzelmi probl�m�kkal terheli a gyerekeket. A gyerekek
szeretn�k ezeket a probl�m�kat megoldani, de nem k�pesek r�. Lelki
energi�jukat felem�szti a sz�mukra megoldhatatlan probl�m�k megold�s�n
val� sikertelen f�radoz�s. Ebben, a lelki energi�kat felem�szt�,
kiuzsor�zott �llapotban azt�n elakad, majd sorvad�snak indul az
intelligencia kibontakoz�sa.)

 

Az els� esetben a sz�l�k m�st sem mondanak a gyereknek, mint azt,
hogy "Okos vagy, �gyes vagy, sz�p vagy, er�s vagy" stb. A kisgyerek
�lland�an csak ezt a dics�ret�radatot hallja, �s hamar el is hiszi.
Nem kell azonban sok id� ahhoz, hogy az �let k�m�letlen�l beleg�zoljon
ebbe a hazug m�don kialak�tott vil�gba, �s kider�lj�n, hogy � nem is
okos, nem is �gyes, nem is sz�p, nem is er�s. Az eredm�ny bels� v�ls�g
lesz; �lland�sult k�ts�gek, �s megsz�ml�lhatatlan bels� �s k�ls�
probl�ma kialakul�sa.

 

A m�sodik esetben a kisgyerekeknek csak a hib�s megnyilatkoz�sait
veszik �szre a sz�l�k, �s mivel ilyenek �ltal�ban sz�p sz�mmal
el�fordulnak, a kisgyerekek �lland� szid�s, b�ntet�s l�gk�r�ben
�lnek. Sok sz�l� �rett gondolkod�st v�r el n�h�ny �ves gyerekeit�l,
�s amikor ezt nem tapasztalja, d�hbe gurul. Divat manaps�g h�ly�zni a
kisgyerekeket. (Egy ifj� anya k�t villamosmeg�ll� k�z�tt 8-szor
h�ly�zte le, egy�bk�nt nagyon is �rtelmes, csak egy kicsit �l�nk
csemet�j�t, egyetlen hasraes�si "b�ncselekm�ny" miatt. "H�lye vagy?
Mondd, te teljesen h�lye vagy? Norm�lis vagy te egy�ltal�n?" �
vis�totta, �s k�zben � tiszt�t�si sz�nd�kkal � kente sz�t a sarat
a kisgyerek nadr�gja t�rd�n.)

 

Nyugalomhi�ny
-------------

 

A zaklatott, ideges, fesz�lts�gekkel tel�tett l�gk�r a gyerekeket
nagym�rt�kben terheli, szinte megb�n�tja. Minden eg�szs�ges
fejl�d�shez nyugalom kell, k�l�n�sen �ll ez az intelligencia
kibontakoz�s�ra, amelynek a bels� (�s k�ls�) nyugalom az egyik
legfontosabb �s n�lk�l�zhetetlen kell�ke.

 

A t�v�
------

 

A kisgyerekek sz�m�ra a legbiztosabb t�meges intelligencia-megakaszt�,
intelligencia-b�n�t� a telev�zi�n�z�s. Hossz� list�t  (v�diratot)
lehetne �ssze�ll�tani a t�v�n�z�s k�ros hat�sair�l. Most csak kett�t
emel�nk ki ezek k�z�l.

 

A t�v� sorvasztja a kisgyerek vizu�lis aktivit�s�t, alkot�k�pess�g�t,
�s ezzel vizu�lis kult�r�j�t (is). Olyanok lesznek a gyerekek
szellemileg mint a p�pekkel �s vitaminokkal mesters�gesen t�pl�lt
nagybetegek. Nem tanulnak meg r�gni, mert a p�pet nem kell, �s nem
is lehet megr�gni, az �n�ll� t�pl�l�kszerz�sr�l, a t�pl�l�k�rt val�
megk�zd�sr�l ne is besz�lj�nk. A t�v�k�perny�n mozg�k�pet, m�gpedig
gyorsan mozg� k�pet l�t a gyerek. Nincs id� gondolkodni, elemezni,
a k�p-p�pet nyelni kell. Az �ll�k�pet, amit n�zegetni tanulm�nyozni
lehet, �s kell is, �s ez�ltal a tanulm�nyoz�s �ltal fejleszti az
elm�t, a k�pzel�er�t, a vizu�lis k�szs�get, az akt�v vizu�lis
kult�r�t, a t�v� kiszor�totta a gyerekek �let�b�l.

 

Azok a sz�l�k, akik gondoskodnak r�la, hogy gyermekeiknek min�l t�bb
�rt�kes, r�szletgazdag, tanuls�gos �s gondosan k�sz�tett "�ll�k�p"
(rajz, f�nyk�p, festm�ny, metszet) �lljon rendelkez�s�re, �s teljesen
kikapcsolj�k gyermekeik �let�b�l a t�v�t, azok a sz�l�k gyermekeik
intelligenci�j�nak kifejl�d�s��rt t�bbet tesznek, mintha 10 �ves
korukig "elit �vod�ba" �s "elit iskol�ba" j�ratn�k �ket.

 

Sz�mtalan hipn�zistapasztalat bizony�tja, hogy a rossz eml�kek
lerak�dnak az emberben, �s �let�nk v�g�ig hatnak valamilyen m�don.
Nem kell bizonygatni, hogy a rossz eml�kek leggyakrabban rossz
hat�s�ak. Azt is tapasztalhatja mindenki, hogy mennyi rossz hat�s�
k�pet t�m bele a n�z�be a t�v� egy �ra alatt. Azok a gyerekek, akik
megmenek�lnek ezekt�l, az �let�k v�g�ig hat� rossz benyom�sokt�l,
nagy el�nnyel indulnak az �letharcban.

 

A t�v�j�t�k �s a sz�m�t�g�pes j�t�kok
-------------------------------------

 

A t�v�j�t�kok �s a sz�m�t�g�pes j�t�kok k�z�tt vannak ugyan �rdekesek
�s fejleszt� hat�s�ak is, t�bbs�g�k azonban ostoba, primit�v, �s csak
id�pocs�kol�sra alkalmas. Jobb ker�lni ezeket.

 

Mintahi�ny, p�ldahi�ny
----------------------

 

A kisgyerekek eg�szs�ges fejl�d�s�hez n�lk�l�zhetetlenek a j� mint�k,
a j� p�ld�k. K�ztudott, hogy a f�rfiaknak �ltal�ban nagyobb az
agyt�rfogata, �s nagyobb a testi ereje. A n�k a meg�rt�s, a
t�relem, a csal�d testi �s lelki �letben tart�sa ter�n rendelkeznek
t�bbletadotts�gokkal. Mind a kisfi�knak, mind a kisl�nyoknak
n�lk�l�zhetetlen mind a f�rfi �s apa, mind pedig a n� �s anya
minta. Ezekre els�sorban k�zvetlen ut�nz�s miatt van sz�ks�g�k,
t�l�k tanulhatj�k a f�rfi �s apa ill. a n� �s anya szerepet. De a
tanul�sban gyakran nem az a minta, amit feln�tt fejjel gondoln�nk.
A k�vetkezetess�g, a szigor ink�bb f�rfi �s apa tulajdons�g, a
gyeng�ds�g, a meg�rt�s, a szeretet ink�bb n�i �s anyai. A kisgyerekek
azonban gyakran az ap�t�l tanulj�k a gyeng�ds�get, a meg�rt�st, a
szeretetet, mert az er�t �s hatalmat megtestes�t� ap�nak erre igaz�n
nem lenne sz�ks�ge, de ha m�gis csin�lja, ez figyelemrem�lt�bb,
mint a fizikailag gyeng�bb anya ilyen viselked�se, aki erre szinte
predestin�lva van. Ford�tva is igaz. A kisgyerek gyakran a l�gys�got,
puhas�got megtestes�t� any�t�l tanulja a k�vetkezetess�get �s a
szigort, mert ez az any�n�l figyelemrem�lt�bb, mint a fizikailag
er�sebb ap�n�l, akin�l ez term�szetes.

 

A kisgyerekek sz�m�ra a legfontosabb �s leg�rt�kesebb minta a teljes
csal�d. A csal�d �ltal biztos�tott mint�kat m�shonnan �s m�ssal
nemigen lehet p�tolni. A kisgyerekeknek azonban, ahhoz, hogy
intelligenci�juk kibontakozhasson, m�g rengeteg olyan j� �s rossz
p�ld�ra is sz�ks�g�k van, amelyekhez csak ritk�n jutnak hozz� a
csal�dban. (A rossz p�ld�kra term�szetesen nem ut�nz�s c�lj�b�l, hanem
tanuls�gok levon�sa miatt van sz�ks�g�k.) K�l�n tanulm�nyt ig�nyelne
a fontosabb mintat�pusok felsorol�sa, itt csak egy egyszer�bbet, �s
egy bonyolultabbat eml�t�nk. Az egyszer�bb egy szeg bever�se, f�ba,
kalap�ccsal, a bonyolultabb a s�t�s-f�z�s mesters�ge. Sok-sok hib�s
�s j� p�lda l�t�s�n, megtapasztal�s�n, a tapasztalatok hasznos�t�s�n
kereszt�l vezet az �t a szersz�mok intelligens haszn�lat�hoz �s a
s�t�s-f�z�s m�veleteinek intelligens v�gz�s�hez is. (Van olyan f�rfi
aki �lete v�g�ig nem tanul meg rendesen beverni egy sz�get egy darab
f�ba, �s olyan n� is akad sz�p sz�mmal, aki �lete v�g�ig nem jut el
od�ig, hogy k�pes legyen egy ehet� csirkepaprik�st el��ll�tani.)

 

Nagyon neh�z elk�pzelni, hogy egy kisfi� intelligenci�ja bark�csol�s
n�lk�l helyesen fejl�dj�n. A s�t�s-f�z�s pedig ugyanaz a l�nyokn�l,
mint a bark�csol�s a fi�kn�l. A kisl�nyokn�l a j�t�kbab�kkal val�
"szakszer�" foglalkoz�s, �s k�s�bb a babaruhavarr�s, m�ssal nem
p�tolhat� intelligenciafejleszt� �s intelligenciakibontakoztat�
tev�kenys�g.

 

Nagyon fontos persze, hogy a fi�k is ismerj�k meg a f�z�s �s a varr�s
legfontosabb elemeit, a l�nyok pedig a bark�csol�s minimum�t. Nem
lehet t�l intelligens az a f�rfi, aki nem tud egy gombot felvarrni, de
az a n� sem, aki k�ptelen sikerrel haszn�lni egy vill�skulcsot, mert
fogalma sincs arr�l, hogy van balmenetes �s jobbmenetes csavar, de ha
hallott is ilyesmir�l, nem tudja, hogy melyiket mikor merrefel� kell
forgatni.

 

K�l�n�s gondja legyen a sz�l�knek arra, hogy a gyerekeik kez�be csak
j�min�s�g� szersz�mok, munkaeszk�z�k ker�ljenek, �s oktass�k is �ket
ezek biztons�gos kezel�s�re.

 

Csak minden szempontb�l �zl�ses, "sz�p" j�t�kbab�t vegy�nk a
kisl�nyoknak! A torz vagy cs�nya j�t�kbaba a kisl�nyok kez�ben
biztos jele a sz�l�k alacsony szinten megrekedt intelligenci�j�nak.
K�l�nbs�get kell azonban tenni a torz �s cs�nya �s az egyszer� j�t�kok
k�z�tt. A torz �s a cs�nya mindenk�pp ker�lend�, mert k�ros hat�s�.
Sz�mos p�lda bizony�tja azonban, hogy a gyerekek gyakran jobban
kedvelik egyik-m�sik egyszer� �s olcs� j�t�kukat, mint a dr�g�bbakat.
�ll ez term�szetesen a kisl�nyok bab�ira is. Nem ritka, hogy egy
eg�szen egyszer� "rongybaba" a kisl�ny kedvence, megel�zve m�s,
dr�ga bab�kat.

 

Unatkoz�s
---------

 

Az unatkoz�s rossz tan�csad�, ez k�ztudott. Emellett m�g nagyon rossz,
kisz�r�t�, sorvaszt� hat�s� lelki�llapot is. Ha hosszabb ideig tart,
akkor f�sultt�, k�z�ny�ss� sz�rk�theti vagy inger�ltt� teheti a
gyerekeket.

 

Az unatkoz�st�l minden sz�l�nek elemi k�teless�ge mentes�teni
gyerekeit. Kevesen tudj�k azonban, hogy az unatkoz�s ellen a
legrosszabb m�dszer, ha sz�rakoztat� vagy �lvezetes dolgokr�l
gondoskodunk a gyerekeknek. �rt�kes elfoglalts�gr�l kell gondoskodni,
olyanr�l, amely fejleszt� �s a gyerekek �rdekl�d�s�t is megragadja.
Nem szabad a kisgyereket r�szoktatni arra, hogy mindig �lvezetes �s
sz�rakoztat� dolgokr�l gondoskodnak a sz�m�ra. Az  �lvezetes �s
sz�rakoztat� dolgok t�rh�za hamar kimer�l, �s az ut�na k�vetkez�
unalom szenved�s�t m�g a ki�br�ndults�g �s a csal�dotts�g is fokozza.

 

Azt is kevesen tudj�k, hogy a legt�bb gyereket, m�g a
legintelligensebbeket is, el�bb meg kell tan�tani arra, hogy
megkeresse, hogy miben mi az �rdekes. Vannak sz�l�k, akik �beren
figyelik, hogy mi �rdekli csemet�iket, pedig azok m�g azt sem
tudj�k, hogy mik azok amik ir�nt �rdemes �rdekl�dni�k.

 

Feladathi�ny, b�r�lathi�ny
--------------------------

 

Az intelligencia kibontakoz�s�t, �rv�nyes�l�s�t a j� feladatok, a
megold�sukkal val� eg�szs�ges birk�z�s, a helyesen kritikus k�rnyezet
seg�ti legjobban.

 

K�rlelhetetlen�l szigor� intelligenciavizsga nek�nk feln�tteknek, hogy

 

- tudunk-e gyermekeinknek �s magunknak j� feladatokr�l gondoskodni,
- tudjuk-e gyermekeinknek �s magunknak, a mindenk�pp elv�gzend�
  k�nyszer� feladatokat olyanokkal vegy�teni, hogy e vegy�l�k a
  lehet�s�gekhez k�pest a lehet� legfejleszt�bb legyen,
- tudjuk-e biztos�tani a helyes meg�t�l�st, elb�r�l�st.

 

A hib�k helytelen kezel�se
--------------------------
(A hib�k jav�t�s�nak, a tanuls�gok levon�s�nak elmarad�sa)
----------------------------------------------------------

 

Minden ember k�vet el hib�kat. Az intelligens is. Az intelligens
embert a kev�sb� intelligenst�l az elk�vetett hib�k alapj�n is meg
lehet k�l�nb�ztetni, de sokkal megb�zhat�bb �t�letet alkothatunk, ha
embereknek a hib�khoz val� viszony�t vizsg�ljuk. Hogyan viszonyul az
intelligens ember a m�r elk�vetett hib�khoz? Hogyan dolgozza fel az
esem�nyt? Hogyan tervezi meg, �s hajtja v�gre a jav�t�st (ha ennek van
�rtelme)? Hogyan �s milyen tanuls�gokat von le a hib�kb�l? A gyerekek
intelligenci�j�nak kibontakoz�sa hamar megakad, vagy lef�kez�dik, ha a
sz�l�k nem tan�tj�k meg �ket a saj�t �s a m�sok hib�ihoz val� helyes
viszonyul�sra, arra, hogy hogyan ker�lj�k a hib�kat, hogyan tervezz�k
meg, �s hogyan hajts�k v�gre a jav�t�st, hogyan �s milyen tanuls�gokat
vonjanak le a hib�kb�l. A hib�k �let�nk f�szerepl�i. A helyes
kezel�s�k�n rengeteg m�lik. A helyes kezel�s viszont azon m�lik,
hogy ki hogyan vonja le a tanuls�gokat a hib�kb�l. A gyerekeket erre
is meg kell tan�tani. A gyerekekkel k�z�sen v�gzett hibaelemz�s �s
tanuls�glevon�s olyan sz�l�i tev�kenys�g, amelyet semmi m�ssal p�tolni
nem lehet, nemcsak nevel�si, hanem intelligenciakibontakoztat�si
szempontb�l sem.

 

Az �rtelmes besz�lget�s hi�nya
------------------------------

 

Az intelligenciakibontakoz�st s�lyosan h�tr�ltatja, s�t v�glegesen meg
is akaszthatja, ha a gyerekek megszokj�k a felel�tlen fecseg�st. (Ez
a vesz�ly el�g nagy, hiszen manaps�g ugyancsak sokan vannak, akikt�l
megtanulhatj�k az ilyesmit.) Az is k�ros lehet azonban, ha nem akad a
gyerekeknek �rtelmes besz�lget�t�rs. Az �rtelmes besz�d elsaj�t�t�sa
szinte n�lk�l�zhetetlen k�vetelm�ny ahhoz, hogy valaki a logikus
gondolkod�st is elsaj�t�tsa. Sajnos manaps�g a pontos, �rtelmes
besz�d ugyanolyan ritka, mint a logikus gondolkod�s. Egyiknek sincs
becs�lete, hiszen naponta tapasztaljuk, hogy milyen sok az olyan
sikeres ember, aki sem a pontos, �rtelmes besz�dben, sem a logikus
gondolkod�sban nem jeleskedik.

 

Okos besz�lget�t�rs n�lk�l a gyerekek nehezen vagy sehogy sem tudnak
megbirk�zni a besz�lt nyelv olyan � logikai szempontb�l nagyon
jelent�s � buktat�ival, csapd�ival, mint pl. amikor a modoros
feln�tt a "valamennyi" sz�t haszn�lja a "minden" helyett. (A logikus
gondolkod�s egyik alapm�velete annak a meg�llap�t�sa, hogy egy
�sszess�gnek h�ny elem�r�l van, ill. lehet sz�. Aki a "valamennyi"
�s a "minden" sz� k�z�tt nem tesz k�l�nbs�get, az k�ptelen a
legfontosabb logikai m�veletek helyes elv�gz�s�re. Emiatt azonban
manaps�g senkit sem szor�tanak h�tt�rbe ak�r naponta szerepelhet
az orsz�g nyilv�noss�ga el�tt.)

 

Intelligens besz�lget�t�rs seg�ts�ge n�lk�l a gyerekeknek csak
nehezen vagy sehogy sem siker�l tudatos�taniuk azt a rendk�v�l fontos
igazs�got, hogy a nyelv nem mindennek a kifejez�s�re k�pes. Nem
mindennek van neve. A vil�g fontos dolgainak csak egy r�sz�t tudjuk
nyelvi eszk�z�kkel megragadni. Aki ezt nem tudja, menthetetlen�l
beleragad a szavak vil�g�ba, menthetetlen�l szavakban, nyelvi
eszk�z�kkel fog gondolkodni, teh�t az intelligenci�ja egys�k�,
nyelvileg korl�tozott intelligencia marad. Az intelligens ember a
teljes val�s�gban (nemcsak annak nyelvileg kifejezhet� r�sz�ben,
"modellj�ben") �l, �sszeszedetten, figyelve. A csend nem jelenti
sz�m�ra az �lettelens�get. Nincs a szavak vil�g�ba bez�rva, nem kell
�lland�an kifel� fordulva besz�dre vagy besz�dlehet�s�gre lesnie, ha
"be akar kapcsol�dni az �letbe."

 

A rossz mes�k
-------------

 

A rossz mes�knek rendk�v�l nagy szerepe van abban, hogy rengeteg
gyerek intelligenci�j�nak kibontakoz�sa megfeneklik, k�l�n�sen
manaps�g, amikor m�r a r�di�n �s a t�v�n kereszt�l is z�dul a rossz
mese feln�ttekre, gyerekekre egyar�nt. A "mese" t�ma olyan fontos,
hogy k�nyvet kellene r�la �rni. Itt csak a rossz mes�k rendk�v�l k�ros
volt�ra h�vhatjuk fel a figyelmet.

 

A kital�lt, nem val�s�gos mes�kn�l sokkal �rdekesebbek �s �rt�kesebbek
azok a "mes�k" amiket a val�s�g k�n�l. Olyanok mint p�ld�ul, a
k�vetkez�k. Hogyan �s mi�rt s�llyedt el a Titanic? Hogyan folyik a
munka egy b�ny�ban, egy koh�szati �zemben, egy p�lyaudvaron, egy
iskol�ban? Mi zajlik egy m�hkasban, egy hangyabolyban? Hogyan �l egy
ide�lis csal�d? stb.

 

A rossz j�t�kok
---------------

 

A rossz j�t�kok, a rossz mes�khez hasonl�an, k�rosan befoly�solj�k
az intelligencia kibontakoz�s�t. A j�t�kok szerep�t nem lehet
t�lbecs�lni. Ha a j�t�kok j�k, akkor, a gyerekek intelligenci�ja
gyorsan fejl�dik, de ha rosszak, akkor biztosan k�rosodik, lassul vagy
megakad intelligenci�juk kibontakoz�sa. A j� �s rossz j�t�kokr�l, a
j�tsz�s j� �s rossz m�djair�l, a j� �s rossz j�t�kszerekr�l k�teteket
lehetne �rni.

 

A gyerekek intelligenci�j�t fejleszt� j�t�kokr�l gondoskodni
els�sorban nem p�nz k�rd�se, hanem sz�l�i intelligenci�� �s szeretet�.
A j� j�t�kok hi�nya els�sorban nem a k�rnyezet p�nz�gyi szeg�nys�g�r�l,
hanem a k�rnyezet gondolatszeg�nys�g�r�l �rulkodik. Sz�p sz�mmal
tal�lhatunk unatkoz� kisgyerekeket dr�ga j�t�kok t�mege k�z�tt is.
Ezekkel a j�t�kokkal azonban, magas �ruk ellen�re m�gsem lehet igaz�n
j�l j�tszani, mert a gy�rt�k a m�dos sz�l�k p�nzt�rc�j�t c�lozt�k meg,
a gyerekek igazi (fejl�d�si) ig�nyeinek szolg�lata helyett.

 

Eligaz�t�shi�ny, t�j�kozatlans�g
--------------------------------

 

A gyerekeknek el kell igazodniuk a vil�gban. Ebben az eligazod�sban
seg�ts�gre van sz�ks�g�k. Az eligazod�shoz a legsz�ks�gesebbeket
id�ben meg kell kapniuk, ellenkez� esetben k�rosodik, de legal�bbis
ar�nytalanul k�shet intelligenci�juk kibontakoz�sa. Az �let
legfontosabb ter�leteire vonatkoz�an vil�gosan �s egy�rtelm�en
tudniuk kell a gyerekeknek, hogy mib�l, hogyan, mi lesz. Tudniuk kell
a megk�l�nb�ztet�s, az �sszehasonl�t�s, a meg�t�l�s szempontjait �s
m�dszereit. Tudniuk kell, hogy mik az �rt�kek, mik a j�k, �s mik a
ker�lend�k, a rosszak.

 

Pszichol�giai k�rt�telek
------------------------

 

Jaj annak a tehets�ges kisgyereknek, akinek intelligenci�ja
kibontakoztat�s�t "hozz��rt� szakemberek" kezeire b�zt�k sz�leik.
Lesz ott minden, �nidentit�s, �nmegval�s�t�s, kreativit�s, csak
eg�szs�ges fejl�d�s nem.

 

Gyengekez�s�g, t�lszigor, ridegs�g
----------------------------------

 

A gyengekez�, a tehetetlen�l l�gy �s a t�l szigor�, �s rideg sz�l�
egyform�n k�rt okoz gyermekeinek. Sem a sz�tfoly� fegyelmezetlen
�let, sem a t�l sok tilalomf�val telet�zdelt vil�g nem kedvez az
intelligencia kibontakoz�s�nak. A helyes nevel�s persze nem az, hogy
egyforma ar�nyban vegy�tj�k a gyengekez�s�get a t�lszigorral, hanem
az, hogy egyform�n ker�lj�k mindk�t k�ros v�gletet. (A "Csod�latos
vagy." - "H�lye vagy?" primit�v egyoldal�s�ga rokon t�ma, de nem
azonos a gyengekez�s�g ill. a t�lszigor k�rd�sk�r�vel.)

 

Szeretethi�ny
-------------

 

Ak�r h�v� valaki, ak�r nem, �rdemes elgondolkodnia egy k�zel
k�tezer�ves megh�kkent� vall�si meg�llap�t�son: "Szeretet az Isten",
vagy ahogyan m�g ford�tj�k, "Az Isten szeretet". Teh�t a legnagyobb,
a legjobb, a legt�k�letesebb, a leghatalmasabb a szeretet, vagy, a
szeretet a legnagyobb, a legjobb, a legt�k�letesebb, a leghatalmasabb.
Ahogyan Istent sokan f�lremagyar�zz�k, hamis dolgokr�l hiszik, hogy
Isten, �pp�gy a szeretetet is sokan f�lremagyar�zz�k, �s olyanokr�l
hiszik, hogy szeretet, amiknek semmi k�ze a szeretethez. Az ilyen
kisikl�soknak pedig a gyerekek nevel�s�ben, �s a gyerekek
intelligenci�ja kibontakoztat�s�ban v�gzetes �s j�v�tehetetlen
hat�sai vannak.

 

Ha egy sz�l� val�ban sikeres akar lenni gyermekei intelligenci�j�nak
kibontakoztat�s�ban, sose t�vessze szem el�l, hogy a legt�bb a
helyes szereteten m�lik. Teh�t els� dolga kell, hogy legyen minden
gyerekekkel foglalkoz� feln�ttnek, hogy t�telesen �sszegy�jti,
megtanulja �s �lland�an szem el�tt tartja, hogy mi sz�m�t helyes
szeretetnek, �s mi nem az.

 

A test helytelen kezel�se
-------------------------

 

Sokan t�l�rt�kelik a testet. Az embert testi ereje, el�ny�s k�ls�
megjelen�se szerint �t�lik meg. M�sok elhanyagolj�k test�ket, mintha
nem is hozz�juk tartozna. Mindk�t v�glet k�ros mind az intelligencia
fejl�d�s�re mind pedig �rv�nyes�l�s�re.

 

A megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� alv�s, t�pl�lkoz�s, testmozg�s �s a
megfelel� �lt�zk�d�s biztos�t�sa a sz�l�k feladata. A sz�l�knek arr�l
is gondoskodniuk kell, hogy a gyerekek �rt�krendj�ben ezek a javak a
hely�kre ker�ljenek.

 

Miket ker�lj�nk?
----------------

 

R�viden �ttekintett�k, hogy intelligens kisgyerekek t�megeib�l
mit�l lesz n�h�ny �v leforg�sa alatt elkorcsosult intelligenci�j�
t�megember.

 

Foglaljuk �ssze, hogy mik a legk�rosabbak a gyerekek intelligenci�j�nak
kibontakoz�s�ra! Ezek a k�vetkez�k:

 

- Agyondics�r�s vagy agyonszid�s
  ("Csod�latos vagy." - "H�lye vagy?")
- Gyengekez�s�g, t�lszigor, ridegs�g
- Nyugalomhi�ny
- Szeretethi�ny
- A k�perny� el�tt elpocs�kolt id�
- Mintahi�ny, p�ldahi�ny
- Unatkoz�s
- Feladathi�ny, b�r�lathi�ny
- A hib�k helytelen kezel�se (a hib�k jav�t�s�nak, a tanuls�gok
  levon�s�nak elmarad�sa)
- Az �rtelmes besz�lget�s hi�nya
- Rossz mes�k
- Rossz j�t�kok
- Eligaz�t�shi�ny, t�j�kozatlans�g
- Pszichol�giai k�rt�telek
- A test helytelen kezel�se, a testi eg�szs�g elhanyagol�sa,
  gondozatlans�ga (nem a gyerekek saj�t ig�nyeinek megfelel�
  mennyis�g� �s min�s�g� alv�s, t�pl�lkoz�s, �lt�z�k, testmozg�s)

 

E lista alapj�n a sz�l�k k�nnyen meg�llap�thatj�k, hogy gyermekeik
intelligenciafejl�d�s�t vesz�lyezteti-e valami, �s ha igen, mennyire
�s mi vesz�lyezteti.

 

Hogyan menthetj�k meg min�l t�bb kisgyermek intelligenci�j�t?
-------------------------------------------------------------

 

Az el�bbi intelligenciafejl�d�s-fenyegetetts�gi, �s
-vesz�lyeztetetts�gi list�b�l az is kiolvashat�, hogy gyermekeink
intelligenci�j�t a k�vetkez� k�vetelm�nyek teljes�t�s�vel menthetj�k
meg.

 

- A val�s�gnak megfelel� �rt�kel�ssel (Csak indokoltan dics�rj�nk
  �s szidjunk! A legkevesebb legyen a szid�s, enn�l t�bb a dics�ret,
  mindkett�n�l t�bb az egy�tt�rz� b�tor�t�s, biztat�s.)
- Meleg, der�s, de k�vetkezetes �s fegyelmezett l�gk�rrel,
- A bels� �s k�ls� nyugalom, fesz�lts�gmentess�g biztos�t�s�val,
- Okos, el�rel�t� szeretettel,
- A t�v� hang �s k�p kikapcsol�s�val,
- Hasznos, �rt�kes, fejleszt� mint�k, p�ld�k biztos�t�s�val,
- Az unatkoz�s kik�sz�b�l�s�vel,
- J� feladatok biztos�t�s�val �s ezek megold�s�nak fejleszt�
  elb�r�l�s�val,
- A hib�k helyes kezel�s�vel (a hib�k jav�t�s�nak, a tanuls�gok
  levon�s�nak gyakorl�s�val),
- �rtelmes besz�lget�ssel,
- A rossz mes�k ker�l�s�vel,
- J� j�tsz�si lehet�s�gek, j� j�t�kok biztos�t�s�val,
- Okos, �rhet� eligaz�t�ssal, �letkornak megfelel� t�j�koztat�ssal,
- Pszichol�giai k�rt�telek megakad�lyoz�s�val,
- A test helyes kezel�s�vel, a testi eg�szs�g gondoz�s�val (a gyerekek
  saj�t ig�nyeinek megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� alv�s, t�pl�lkoz�s,
  �lt�z�k, testmozg�s biztos�t�s�val)

 

J�, ha a sz�l�k elb�r�lj�k �s oszt�lyozz�k magukat, az iskol�ban
szok�sos m�don aszerint, hogy a felsorolt 15 k�vetelm�nyt milyen
m�rt�kben siker�l teljes�teni�k.

 

Ha a jegyek k�z�tt el�fordul az el�gtelen (1), akkor a sz�l�k
intelligenciav�delemb�l el�gtelenre vizsg�ztak. Ha a legrosszabb
jegy el�gs�ges (2), akkor az intelligenciav�delem el�gs�ges. Ha sem
el�gtelen sem el�gs�ges jegy nem fordul el�, akkor:

 

45...54 �sszpontsz�mn�l az intelligenciav�delem k�zepes (3).
55...64 �sszpontsz�mn�l az intelligenciav�delem j� (4).
65...75 �sszpontsz�mn�l �nmagukat t�l�rt�kelve v�gezt�k az oszt�lyz�st.

 

Intelligenciav�delemb�l senkinek nem lehet jelese a F�ld h�t�n!