�NEK:

F�le Lajos

Fogadd be �t!

Elhenger�tve m�r a sziklat�mb,

Kit�rva t�tong m�r a sziklabolt,

Dicsf�nyben �rvend m�r a Menny s a F�ld

Kij�tt a s�rb�l �, a dr�ga holt.

Vigy�tek gyorsan szertesz�t,

Hogy Krisztus �l, t�bb� m�r nem halott!

Az Isten adta nek�nk Gyermek�t,

B�n�nk�rt halt, de most felt�madott!

H�rdesd e h�rt, e dr�ga �r�m�t,

Ma is vidd gyorsan, vidd, vidd szertesz�t!

Gy�z�tt az �r a zord hal�l f�l�tt

S kit�rta �rted �tszegzett kez�t!

Fogadd be h�t az �rted szenved�t!

B�nn� lett �rted, b�r � tiszta volt.

Fogadd be h�t ma m�g sz�vedbe �t,

Ny�lj�k meg m�r e b�szke sziklabolt!

Juh�sz Gyula

Az utols� vacsora

J�nos a Mester nagy sz�v�n pihen,

E tiszta sz�ven, e cs�ndes sziven

Pihen, de lelke a holnapra gondol

S fiatal arca felh�s lesz a gondt�l.

M�ly hallgat�s virraszt az asztalon.

Az olajf�k fel�l a fuvalom

H�sen, szomor�n a szob�ba t�ved,

Be f�j ma a sz�l, az �j �s az �let!

Tam�s r�vedve n�z a m�csvil�gra,

P�ter zokog �s �rv�bb, mint az �rva,

Jud�s se sz�l, csak apr� szeme villan,

Remegve �rzi: az � �r�ja itt van!

Csak egy nyugodt. Nagy, s�t�tk�k szem�ben

M�ly tengerek der�s b�k�je �l benn.

Az ajka asztali �ld�st rebeg

S megszegi az utols� kenyeret!

Juh�sz Gyula

Simon P�ter

M�t� 26, 69.

Tavaszi �j volt. H�s sz�l sz�llt nyugatr�l.

Simon P�ter az ugaron barangolt.

N�z�retit a hadnagy elvezette,

Tal�n �t�ltek is m�r � felette!

A papi fejedelmek udvar�n

T�z pattogott, szikr�zott szapor�n.

S a t�z k�r�l, v�r�ses f�nybe m�rtva,

Katona, szolga lebzselt, a hajnalt v�rva!

J�tt Simon P�ter �s k�z�b�k �llott,

Megk�rdezett egy vihog� szolg�l�t:

" - H�ny �ra? Hol lehet mostan a Mester?"

A szolg�l� r�b�mult nagy szemekkel:

" - Uram, nem vagy-e tan�tv�nya t�n?"

P�ternek r�nc gy�r�zik homlok�n,

De nyugodalmas hangon feleli:

" - Nem voltam soha senkije neki,

'sz � alvaj�r�. Aszondj�k: bolond."

...�s megpiszk�lva a zsar�tnokot,

Mell� simul, gubbasztva, melegedve,

Megold�dik a nyelve �s a kedve.

...Kakas kukor�kol. M�r itt a hajnal.

Az ajt� d�ng. S�padtas, f�nyes arccal

A n�z�reti v�r�s ingben l�p ki:

Katona, szolga mind riadva n�zi.

� k�nnyei k�zt mosolyogva l�pdel,

P�terre n�z. �s nem n�z vissza P�ter!

Pecznyik P�l

Nincs a s�rban �!

Elm�lt a m�ly gy�sz, sz�vbe markol�.

�j hajnal virradt, csod�s ragyog�.

Megv�lt�nk s�rj�n nincsen m�r a k�,

s�ri �gy�n is csak egy keszken�,

ujjongj h�t sz�vem, nincs a s�rban �!

Asszonyok l�tt�k, besz�ltek vele.

�tj�rta sz�v�k sz�ve melege.

Olyanok voltak, mint az �lmod�k,

a legcsod�sabb �r�mh�rt hoz�k:

n�ktek keserg�k, k�nnyes gy�szol�k!

Hal�l v�lgy�ben nincs t�bb� s�t�t.

J�zus nappall� v�ltotta az �jt.

Felh�tlen �gen ragyog m�r napunk,

hal�lt�l f�lni nincs t�bb� okunk,

nem tarthat fogva, J�zus� vagyunk!

Turmezei Erzs�bet

H�sv�ti hangok

Apr� gyerekek �r�lnek k�r�ttem.

A sz�juk csacsog, a szem�k nevet.

Egy hatalmas k�z let�r�lt eg�nkr�l

Ma �jjel minden k�dl� felleget.

Az erd� alja sok vir�gszem�vel

a v�ghetetlen k�ket k�mleli,

�s ezer hang csicsergi a magasba’

amivel a kis mad�rsz�v teli.

�neklek �n is. R�lad h�sv�t reggel.

Egy�tt ujjongok a mad�rsereggel.

Kis vir�gokkal �gre kacagok.

Hangja vagyok madarak himnusz�nak.

B�s emberek, mi�rt a gond, a b�nat?

Ti nem tudj�tok, hogy felt�madt?!

Vass S�ndor

H�sv�ti �nek

Felt�madott az �r,

bizonnyal itt van k�zt�nk,

a sz�v�nk felvidul,

�s �rvendezve j�tt�nk.

A s�r bez�rva volt,

neh�z k�, pecs�t rajta,

ott szunnyadott a holt,

bez�rva szeme, ajka.

De angyal j�tt el�,

ruh�ja messze-f�nylett,

f�lre gurult a k�,

lehulltak a vit�zek.

Felt�madott az �r,

az eget nyitja �rt�nk,

a gonosz porba hull,

az � neve v�rt�nk.

Felt�madott az �r,

Menjetek, tan�tv�nyok!

H�re, m�g hajnal gy�l,

j�rja be a vil�got.

Pecznyik P�l

Golgota h�se

Golgot�nak h�se

�r�k h�la n�ked,

porba tiportad ott

�si ellens�ged!

Te f�nysug�rt hozt�l

A b�n �jjel�be,

hogy n�ped eljusson

�r�k �gi f�nybe!

�NEK: