A szorong�s szem�lcsei

„Egyszer�en nem tudom, mit�v� legyek – mondta J�lia.  – Fiam �llapota csak s�lyosbodik!” J�lia hangja m�ly egy�tt�rz�sr�l tan�skodott. H�t �ves, vid�m fi�n, Andr�son egyik pillanatr�l a m�sikra er�teljes szorong�s lett �rr�, l�tsz�lag minden megmagyar�zhat� ok n�lk�l.

A fi� els�sorban az�rt kezdett el agg�dni, nehogy sz�lei elhagyj�k, vagy meghaljanak, vagy nehogy valaki bet�rj�n a lak�sukba, �s a bar�tai nehogy str�bernek tarts�k, �s kik�z�s�ts�k. Kis dolgok is nyugtalan�tani kezdt�k. �tkez�si szok�sai megv�ltoztak, k�nnyen elpityeredett, �s �ltal�ban v�ve fesz�ltnek t�nt. A sz�lei nem tudt�k, mit�v�k legyenek.

„F�l �ve m�g kutya baja volt – �ll�totta J�lia. – Most viszont l�that�lag minden aggasztja. Norm�lis mindez, vagy Andr�s net�n orvosi seg�ts�gre szorul?”

Valamilyen m�rt�kben minden gyermekn�l el�fordul a szorong�s. Id�n- k�nt mindegyik�j�kre r�t�r a f�lelem, a depresszi� vagy a t�lzott �rz�kenys�g. Az Egyes�lt �llamokban azonban a gyermekeknek legal�bb 10%-a olyan s�lyos szorong�sban szenved, amely megg�tolja �ket mindennapos norm�lis tev�kenys�geik v�gz�s�ben.

Az agg�d�s �s a f�lelem egy eg�szs�ges gyermek �let�nek is term�szetes velej�r�i. Ezek az Istent�l kapott �rzelmek arra motiv�lj�k �ket, hogy a l�tfenntart�shoz n�lk�l�zhetetlen magatart�sform�kat saj�t�tsanak el. Ezek az em�ci�k jobban �szt�nzik �ket p�ld�ul arra, hogy kialakuljon benn�k a m�sokhoz val� alkalmazkod�s k�pess�ge. Ha a gyermek sosem �l �t effajta �rzelmeket, tulajdonk�ppen fejl�d�si rendelleness�gr�l besz�lhet�nk. Abban az esetben, ha a gyermeki szorong�s nem fordul el� t�ls�gosan gyakran, vagy intenzit�sa �s id�tartama nem aggaszt�, a sz�l�knek �ltal�ban nem kell szakmai seg�ts�get k�rni�k.

Ak�r „norm�lis”, ak�r ink�bb Andr�s szorong�s�hoz hasonl�t gyermek�nk f�lelme, seg�thet�nk neki, hogy eg�szs�ges legyen az �rzelemvil�ga. Ami- kor az alapvet� inform�ci�k birtok�ban vagyunk, amikor tudjuk, milyen utat mutassunk, �s Isten seg�ts�ge a rendelkez�s�nkre �ll, akkor seg�teni tudunk gyermek�nknek, hogy saj�t �rzelmeit Isten Ig�j�nek t�kr�ben l�ssa. Elmondhatjuk neki, hogy a csal�dunk olyan hely, ahol nyugodtan szembe- n�zhet saj�t �rz�seivel, �s ki is fejezheti azokat. Elsaj�t�thatja t�l�nk azokat a szavakat, melyek az �rz�sek megfelel� kifejez�s�hez sz�ks�gesek. Seg�ts�g�nkkel megtanulhatja, hogyan lehet a szorong�s ink�bb a haszn�ra, mintsem a k�r�ra.

Mi is a szorong�s?

Az els� l�p�s a szorong�ssal, agg�d�ssal val� megbirk�z�sban az, ha pontosan meg�rtj�k, mit jelent.

A Nemzetk�zi pszichi�triai magazin (International Journal of Psychiatry) egyik sz�m�ban A. J. Lewis le�rja a legt�bb klinikai szorong�s jellemz�j�t: olyan �rzelmi �llapot, mely a f�lelem, vagy ahhoz hasonl� �rzelem szubjekt�v megtapasztal�s�val j�r; az em�ci� kellemetlen; a j�v�re ir�nyul; nincsen felismerhet� fenyegetetts�g, vagy a vesz�lyforr�s (racion�lisan megvizsg�lva) nincs ar�nyban azzal az �rzelemmel, melyet l�tsz�lag kiv�lt; a szorong�st szubjekt�v testi k�nyelmetlens�g �rzet k�s�ri; eg�szs�g�gyi panaszok l�pnek fel. M�s sz�val a szorong�s er�teljes f�lelemmel j�r, mely l�tsz�lag a semmib�l t�r r� az emberre, �s olyan er�teljes, hogy l�that� jelek k�s�rik.

Ne agg�djunk! A fenti meghat�roz�sok egyik�t sem kell gyermek�nknek megtan�tanunk. Viszont min�l tiszt�bban meg�rtj�k, mi is val�j�ban a szorong�s, ann�l ink�bb k�szen �llunk r�, hogy gyermek�nkn�l is felismerj�k.

Az eg�szs�ges nyugtalans�g �s az eg�szs�gtelen szorong�s

A szorong�s kezdet�n valami nyugtalan�tani kezd benn�nket. Amikor valaki vagy valami fontos a sz�munkra, �s �szrevesz�nk egy olyan helyzetet vagy probl�m�t, amely azt vesz�lyeztetheti, akkor a nyugtalans�g term�szetes �s eg�szs�ges emberi reakci�nak sz�m�t. A szorong�s legt�bb�nk sz�m�ra a nyugtalans�g m�sodik f�zis�n�l kezd�dik. Mik�zben azon t�rj�k a fej�nket, hogyan is oldhatn�nk meg azt a probl�m�t, amely term�szetes nyugtalans�g�rzet�nket okozta, v�gigfut az agyunkon mindaz a sz�rny�s�g, borzalom �s r�ms�g is, amely net�n be- k�vetkezhet. Ha nem vagyunk el�g �vatosak, a v�g�n �gy is �rezz�k magunkat, mintha a borzalmak m�r meg is t�rt�ntek volna. A gyermekek k�l�n�sen hajlamosak az ilyesfajta �rzelmekre �s gondolatokra.

A szorong�snak sem minden fajt�ja rossz. Bizonyos m�rt�kben egy kis szorong�s jav�thatja p�ld�ul a teljes�tm�nyt. Az „�nmagunk meg�rt�s�nek m�v�szete”  (The Art of Understanding Yourself – Zondervan) c. k�nyv�ben Cecil Osborne a k�vetkez�ket mondja: „Nem minden szorong�s rombol. A szorong�s kreat�v oldala p�ld�ul arra �szt�n�z benn�nket, hogy reggel kikelj�nk az �gyb�l, �s munk�ba induljunk. Az �desanya bels� agg�d�s�b�l ind�ttatva reag�l gyermeke s�r�s�ra. Hirtelen vesz�lyhelyzetben t�bb adrenalint k�ld szervezet�nk a v�r�ramba, �s felk�sz�t a menek�l�sre vagy a k�zdelemre. Ez nem m�s, mint az Istent�l kapott �szt�n�s reakci� a f�lelemre. A f�lelem akkor veszti el kreativit�s�t, �s v�lik puszt�t�v�, amikor a szorong�s minden�nket �tj�rva megg�tolja hat�konys�gunkat.”

Az eg�szs�ges nyugtalans�g k�nnyen eg�szs�gtelen szorong�ss� v�lhat. Ez esetben gyermek�nk meg- szokott �letvitel�ben v�ltoz�sokat �szlelhet�nk. J�lia akkor j�tt r�, hogy fia agg�d�sa kezd eg�szs�gtelenn� v�lni, amikor Andr�s �tkez�si �s kapcsolatteremt�si szok�sai stb. megv�ltoztak.

Hogyan ismerhetj�k fel a k�ros szorong�st? Ezek lehetnek a szimpt�m�i: t�l�rz�kenys�g, sz�tsz�rts�g, nyugtalans�g, s�r�s, kiab�l�s, t�lzott gondolkoz�s, �lmatlans�g, a fenyeget� vesz�lyek elemz�se, r�m�lmok, rossz �tv�gy, izzad�s, gyomorizgalom, h�nyinger, l�gz�si neh�zs�gek �s izomr�ng�s (tikkel�s). Az eg�szs�gtelen agg�d�s k�s�r�jele lehet m�g a retteg�s, a rossz el��rzet vagy nyugtalans�g, �s a t�lzott belemer�l�s egy v�lt vagy val�s probl�m�ba. A szorong� gyermek k�nnyen megijed, �s szinte keresi mindazt, ami�rt agg�dhat. Gyakran zavarba j�n, rossz el�- �rzet gy�tri, �s t�lzottan szorong olyan mindennapi helyzetek miatt, melyek m�sokat hidegen hagynak. Sokszor kev�sb� n�pszer�, kreat�v vagy rugalmas, mint t�rsai, viszont befoly�solhat�bb, hat�rozatlanabb, �vatosabb �s merevebb is egyben.

Tov�bb� az eg�szs�gtelen szorong�s a k�vetkez� ter�leteken hoz v�ltoz�st:

• Az aktivit�s szintj�ben �s a koncentr�ci�ban: az akt�v gyermek k�z�mb�ss� �s �rdektelenn� v�lik; a nyugodt gyermek viszont hirtelen t�lzott aktivit�sba csap �t, �s cs�k- ken a koncentr�l�k�pess�ge.
• Az �tv�gyban: ez ak�r �tv�gycs�k- ken�sben vagy fal�nks�gban is megnyilv�nulhat. A szorong�s ki- hat�ssal lehet az em�szt�sre, has- f�j�st �s egy�b kellemetlen t�neteket okozva.
• A besz�dben (ide soroljuk a n�mas�got, a t�lzott besz�dess�get, �s/vagy a dadog�st).
• A szobatisztas�gban: �gybavizel�s �s besz�kel�s fordulhat el� a m�r szobatiszta gyermekn�l, ha nagyfok� szorong�st �l �t.
• Az alv�si szok�sokban (�lmatlans�g, r�m�lmok, nyugtalan alv�s vagy alusz�konys�g).
• Testi panaszok l�phetnek fel (kr�nikus fejf�j�s, hasi panaszok, sz�d�l�s, ki�t�sek �s f�rad�konys�g), melyeknek nincs szervi eredet� oka.

A kutat�sok szerint a t�lzottan szorong� �ltal�nos- �s k�z�piskol�sok rosszabbul teljes�tenek az intelligencia- �s teljes�tm�ny teszteken. Ebb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a szorong�s g�tolja a k�pess�gek hat�kony haszn�lat�t. A szorong� gyermek, ahelyett hogy szabadnak �rezn� ma- g�t a t�bbfajta megold�s keres�s�re, leb�nul az aggodalomt�l.

Mi�rt szoronganak a gyermekek?

A gyermekek szorong�s�nak t�bb oka lehet. A legalapvet�bbek a k�vetkez�k:

• a mindennapi �let norm�lis kih�v�sai, melyek l�tsz�lag fenyegetik a fontoss�g- vagy biztons�g�rzet ig�ny�t.
• a gyakori k�lt�z�sek, a sz�l�k veszeked�sei vagy a v�l�s okozta bizonytalans�g�rzet
• a nevel�s k�vetkezetlens�ge, amely zavart �s szorong�st id�z el�
• maximalizmus (soha semmi sem el�g j�)
• enged�kenys�g vagy elhanyagol�s
• gyakori kritiz�l�s
• b�ntudat vagy megsz�gyen�t�s
• egy t�lzottan szorong� sz�l� vagy feln�tt a k�rnyezetben
• olyan feln�ttek, akik feln�ttk�nt b�nnak a gyermekkel. (A gyermekek nem rendelkeznek azzal az �rzelmi vagy intellektu�lis eszk�z-t�rral, amely egy feln�tt probl�m�j�nak helyes meg�t�l�s�hez sz�ks�ges, hajlamosak magukra v�llalni a felel�ss�get, �s �nmagukat hib�ztatni tehetetlens�g�k�rt.) A feln�ttek k�nnyen elfelejtik, hogy a gyermekek nem kicsiny�tett m�saik. K�l�nb�znek fizikai fel�p�t�s�kben, m�s a gondolkoz�suk is. Min�s�gbeli k�l�nbs�g van egy feln�tt �s egy gyermek vil�gn�zete k�z�tt – ez pedig k�l�n�sen fontoss� v�lik, amikor a gyermeki szorong�s forr�sait kutatjuk.

A felm�r�sek szerint �sszef�gg�s van ak�z�tt, milyen fejl�d�si szinten tart a gyermek, �s mi miatt szorong. P�ld�ul az egyik felm�r�s sor�n az �vod�s koroszt�ly 74%-a f�lt a szellemekt�l �s sz�rnyekt�l, m�g a m�sodik oszt�lyosoknak m�r csak 53%-a. Kisgyermekkorban a k�pzeletbeli vesz�lyekt�l val� f�lelem nagyon gyakori. A legt�bb szorong�s a 2–6 �vesekre jellemz�. A h�rom �vesekn�l megjelenik a fizikai s�r�l�st�l, a sz�l�k szeretet�nek elveszt�s�t�l, a m�ss�gt�l �s a kudarct�l val� f�lelem.

Hogyan seg�thet�nk szorong� gyermek�nknek?

1. Eml�kezz�nk r�, hogy a szorong�s nem felt�tlen�l k�ros! Vannak term�szet�kt�l fogva „szorong�bb” t�pus� gyermekek. Ami az egyik gyermekn�l norm�lis, a m�sikn�l tal�n m�r nem. Akkor kezdj�nk csak nyugtalankodni, amikor olyan v�ltoz�sokat �szlel�nk gyermek�nk �letvitel�ben, amelyek g�tolj�k mindennapos tev�kenys�geiben.
2. Tegy�k fel magunknak a k�rd�st, hogy amit l�tunk, vajon a fejl�d�s velej�r�ja-e! Besz�lj�nk hasonl� kor� gyermekek sz�leivel, �s tudakozzuk meg, hogy tapasztaltak-e hasonl� v�ltoz�sokat! �k milyen megold�st tal�ltak?
3. Im�dkozzunk gyermek�nkkel, �s k�rj�k meg megb�zhat� bar�tainkat, hogy �k is im�dkozzanak �rte. F�ggetlen�l gyermek�nk kor�t�l �s szorong�s�nak m�rt�k�t�l, mindig az im�ds�g az, amely v�gs� soron v�ltoz�st hoz.
4. Osszuk meg Isten �g�reteit gyermek�nkkel! Besz�lgess�nk vele a k�vetkez� igeversekr�l: P�ldabesz�dek 12,25; 14,30; 15,15; 17,22; Filippi 4,4–5. Osszunk meg vele odaill� p�ld�kat, melyek arr�l tan�skodnak, hogyan seg�tett nek�nk Isten egy-egy �g�rete lek�zdeni k�ros szorong�sunkat.
5. Fogadjuk el, �s b�tor�tsuk gyermek�nket! Fontos kifejezn�nk, hogy elfogadjuk aggodalmait, az�ltal hogy nem kritiz�ljuk vagy hib�ztatjuk az�rt, hogy but�n viselkedik vagy zaklatott. Ilyenkor b�tor�tsuk ehhez hasonl�an: „Nagyon fontos vagy sz�momra!”; „Saj�t magad�rt szeretlek, nem pedig az�rt, amit teszel.”; „M�sok is szoktak zaklatottak lenni, de azt�n t�llesznek rajta.”
6. T�lts�nk sok id�t gyermek�nkkel, �s aj�nd�kozzuk meg �t figyelm�nkkel! Ilyenkor ne csak f�lig figyelj�nk r�, �s ne �reztess�k vele, hogy lenne fontosabb dolgunk is, minthogy vele legy�nk. Mondjuk el neki, hogy nincsen fontosabb �s �lvezetesebb sz�munkra most ann�l, minthogy vele legy�nk. Ez a szavakn�l is nagyobb meg- er�s�t�st ny�jt a gyermeknek. Sose becs�lj�k al� azt az er�t, amelyet gyermek�nk a vel�nk t�lt�tt id�b�l mer�t.
7. Seg�ts�nk neki megtanulni, hogyan lazuljon el! A gyermek ellazulva nem fog tudni agg�dni. Megtan�thatjuk neki, hogy s�hajtson m�lyeket, engedje el izmait, �s lazuljon el teljesen. A j�t�k �s a nevet�s mindannyiunk sz�m�ra �ri�si gy�gyszer.
8. Vizsg�ljuk meg, mi az, ami j�l m�k�dik! Tegy�k fel magunknak a k�rd�st: Mikor nem szorong a gyermekem? Mikor jelent kisebb probl�m�t sz�m�ra az agg�d�s? L�tsz�lag mikor k�pes jobban megk�zdeni a nyugtalans�gaival? Egyszer�en csak tegy�k azt, ami m�r eddig bev�lt!
9. Biztassuk a gyermeket, hogy fejezze ki az �rzelmeit j�t�k �s besz�d sor�n!
10. Akkor besz�lj�nk gyermek�nkkel a probl�m�r�l, amikor �ppen ellazult. Amikor fiamat, M�t�t t�lzott szorong�s gy�t�rte az iskola miatt, pec�z�s k�zben besz�lgettem vele err�l. Mivel j�l �rezte mag�t, �s kell�k�ppen ellazult, sokkal eredm�nyesebb p�rbesz�det folytathattunk, mintha szorong�s k�zben ker�lt volna sor a besz�lget�sre.
11. Tan�tsuk meg neki, hogy egyes�vel n�zzen szembe a szorong�saival!
12. Ha semmi sem vezet eredm�ny-re, forduljunk szakemberhez!

Mi t�rt�nt v�g�l Andr�ssal? El�sz�r is, J�lia �s f�rje, Hermin v�gighallgatt�k, mi nyugtalan�totta Andr�st. Ut�na id�t szak�tottak r�, hogy im�dkozzanak vele. Elk�rt�k Istent�l azokat az �g�reteket, melyeket Ig�j�ben olvastak, �s id�t nem k�m�lve meg�rttett�k Andr�ssal az igeversek jelent�s�t.

Ezek ut�n b�tor�tott�k, hogy fejezze ki �rzelmeit j�t�k vagy besz�lget�s k�zben. A legeredm�nyesebbnek az t�nt, amikor Andr�s �s anyuk�ja olyan f�lelmetes helyzeteket b�boztak el, melyek esetleg bek�vetkezhettek, �s azt is, mi lenne a helyes viselked�s ilyen- kor. P�r j�t�kos alkalom ut�n Andr�s szorong�s�nak intenzit�sa cs�kkeni l�tszott.

A harmadik eredm�nyre vezet� m�d- szer szint�n egy j�t�k volt, melynek sor�n kellemes t�rt�neteket mes�ltek neki, ha izgatotts�g vett rajta er�t. J�lia �s Hermin t�bb id�t sz�ntak a k�z�s j�t�kra fiukkal, hogy elker�lj�k a szorong�s feler�s�d�s�t. Az �rzelmek szabad kifejez�s�nek �s a szorong�s azonnali f�lbeszak�t�s�nak �tv�z�se eredm�nnyel j�rt.

Amikor Isten a saj�t k�pm�s�ra alkotott minket, �rtelemmel, akarattal �s �rzelmekkel �ldott meg. Az �rzelmeket Isten tervezte, Isten alkotta �s Isten adta. B�r a b�n hat�s�ra ezek az aj�nd�kok mind eltorzultak, Isten seg�teni szeretne nek�nk, hogy megtanuljuk, hogyan n�zhet�nk szembe �rz�seinkkel, �s fejezhetj�k ki �ket �gy, hogy gazdagodjon t�le az �let�nk, er�s�djenek a kapcsolataink, �s dics�s�get, tisztess�get szerezz�nk Neki. Mindebbe a szorong�s is beletartozik. A legjobb id�szak ennek megtanul�s�ra a gyermekkor, a legjobb tan�t� pedig nem m�s, mint az �desapa �s az �desanya.